Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
357 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 és a réz jelenlétét konstatálta és jókora mennyiségben termelte belőle vizsgálatai közben a titánsavat is. A felhozott anyag további kezelése közben meg egy olyan barnásfekete voluminozus test maradt oldatlanul, amelynek vegyi jellegét mindeddig nem sikerült felismernie. 1 Az iszapnak és a tó vizének nagy radioaktivitása is figyelemreméltó jelenség és az előbbi tapasztalatokkal együtt a hévíznek juvenilis jellege mellett szól. Szentandrás és Egregy között a 170—180 m. t. sz. f. magasságú halmok tetején vízszintesek a lemezes homokkövek. Szentpéterúr és Rád felett is homokkőből és homokból álló magaslatok emelkednek. Rokolány (273 m.) és Csinaházi hegy (292 m., olyan magasságú bástyafokok, mint délen a Pogányvár. Zalaegerszeg környékéig hasonló magasságú halmokban (Kandikó 302 m.) a homokkő és a homok uralkodik. Lösz csak az árkok mélyedésében van, és ami lösznek van kijelölve, az is erősen homokos és gyakran mésznélküli. Zalaegerszeg közelében több mélyfúrás történt a mult század közepén víznyerés czéljából, így Bozsokon, Zalaegerszeggel szemközt a Váliczkavölgy jobbján 200 m. mélységre fúrtak le. Ujabban Zalaegerszegtől nyugatra, Olájon túl az Új malom mellett több próbafúrást végeztettek a városi vízellátás érdekében. A fúrólyukakban maradt csövekből most is kifolyik a víz. HAERTER ÁDÁM tanár úr, egykori tanítványom, a zalaegerszegi főgimnázium természetrajzi múzeumában megmutatta nekem az egyik Oláji fúrásból származó mintákat. Ezek tanúsága szerint Zalaegerszegen a 150 m. t. sz. f. magasságú völgy síkja alatt 10 m. mélységig agyagos homok és kavics váltakoznak, 10—27'3 méter mélység között szürke és kékesszürke homok fekszik, 14*5—15"0 méterben egy lignitteleppel, 25 m.-ben Unió cserepekkel és Vivipara töredékekkel, 25*8—27*3 között az előbbinél durvább homok lignitnyomokkal. Ezután 27*3—29'4 m. között kékesszürke kemény agyag ez alatt sárgafoltos, majd csillámos majd kemény, zöldes agyag következik a fúrásnak 49"7 méter aljáig. A Zalaegerszegtől északra elterülő Ságodi fensík kavicstakarója alatt és Andráshida, Nagypáli és Egervár között homokból áll az altalaj, amelybe nagy mélységre kellett a majorok kútjait leásni, míg vízre akadtak. * * * Habár már kivül esik térképünk határain Baltavár, ez a hírneves plioczénkorú csontlelőhely, sztratigrafiai ismertetését már csak azért sem mulaszthatom el, mert arról később még szólnom kell. Baltavár, Vas vármegyében Türjétől toronyirányt 10 km.nyire fekszik WNW felé, a Zalabér—Vasvári országúton. Zalabér felől közelítve meg a helységet, lösztalajon emelkedünk fel 25—30 méterre a Vicsori majorig (156 m.). Itt egy 5—6 m. mélységű homokgödörben szürke álrétegeshomok van feltárva, a Balatonmellékről jól ismert unios-homok. Vasmegye határán, mely mindjárt a major felett van, a Baltavári erdő kavicsplatójára lépünk, amely 180—190 m. t. sz. f. átlagos magasságban terül el a 217 m.-nyi magas baltavári Szőlőhegy előtt. Azjországút, a szőlőkhöz érkezve, északnyugati irányát hirtelen nyugativá változtatva, a kb. 185 m. magas útmagaslatról egyenletes esésben száll le 1200 m. hosszú lejtőn a faluba 155 m.-re. 1 A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái 78. old., u. o. II. köt., 2. rész., a 2. szakasz függeléke.
