Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
355 előtt gyűjtött tapasztalatok közlése elmaradt; csak MATYASOVSZKY JAKAB-ÍÓI 1 van néhány sor leírás ennek a vidéknek geológiájáról. Én a Balatonmedencze alakulásának kinyomozása érdekében a Zalavölgyben Őriszentpéter Zalafőig és a Princzipális-csatorna mellett Felsőrajk vidékéig tettem geologiai kirándulásokat. A távolabbi helyek ismertetésével kezdem ezen vidéki tapasztalataimat. Zalaszentmihály Pacsa—Zalaapáti között az országút alacsony fensíkon halad, 170 m. tengerszin feletti magasságban; csak Zalaapáti előtt emelkedik 188 m.-re. A Sárkánypatakot Zalaszentmihálynál 144 m.-ben, a Princzipális csatornát 152 m.-ben metszi ez az út. Pacsától délre az országút melletti homokbánya 10 — 12 m. magas falán világosszürke szegletes homok van, ez az uniós homok (191. ábra). Nagy agyagrögök vannak a homokban, amelyben kemény homokkővé czementezett nagy konkrécziók váltak ki. Ezekben a Helix Doderleini BRUS., Dreissensia serbica BRUS., Melanopsis miniina HALAV. fajok maradványait gyűjtöttem Zalaapátin a Malomvölgy elején ugyanilyen homokban van egy homokbánya. Az itt feltárt, túlnyomóan homokból álló 30 —35 m. Nemesboldogasszonyfa Keszthely—Zalaapáti országút 192. ábra. Szelvény a nemesboldogasszonyfai Mastodon lelőhelyen át. Mérték : az alapra 1 : 25000, a magasságokra 1 : 12500 (1 : 2). a Löszhomok, b szürke agyag 2—2 m vastag, c sárga homok Ifi—18 m., d leveles szürke agyag lignittelepecskével, ebben találtatott a Mastodon tongirostris zápfoga, e homokkő, agyag és homok váltakozása ; a Páhoki völgyben vékonylemezes homokkő (kártyakövek). vastag rétegekről HALAVÁTS GYULA 2 és LŐRENTHEY l. 3 többször idézett munkáikban szóltak, LŐRENTHEY I. kimerítő okadatolással mutatott reá (munkájának 16—18. old.), hogy a Zalaapátin 150—180 m t. sz. f. magassági közben fekvő rétegek a Congeria balatonica és Congeria triangularis szintjébe illenek. Figyelemreméltó, hogy Pacsán és Zalaapátin ez a szint ugyanolyan kifejlődéséi, mint a Balaton déli partjain Fonyódon, Balatonföldváron és a keleti parton Kenese körül; azonban itt nyugaton kb. 20 méterrel magasabban fekszik mint a Balaton említett pontjain és 40 — 70 méterrel magasabban a boglári kibukkanáshoz képest. Hasonló magassági nívóban, mint Zalaapáti, Pacsa és Zalaszentmihály között, ahol a homok és a konkrécziós homokkő, lemezes kártyaköveivel, a 170—190 m. t. sz. feletti magasságban elterül, hullámos felszínű platókon fekszik ez a pannoniaipontusi homokképződmény Keszthely, Alsópáhok, Nemesboldogasszonyfa, Szentpéterúr, Nemesszentandrás vidékén is és innét délre egész Pölöskéig, Bakig. Ettől a mélyebb térszinttől délre Felsőhahót, Felsőrajk és Egerarácsa mellett hirtelen 250 m. fölé szökik a halomvidék és a Pogányváron 299 m.-ben kulminál. A kiterjedt körkép felett ural1 Az 1876. évi nyári idény alatt a magy. kir. földtani intézet geologjai által eszközölt földtani felvételek eredménye; Földtani Közlöny VI. évf. (1876) 315—318. oldal. 2 I. h. 21. oldal; Paleontologiai függelék. IV. köt. II és III. közlemény. 3 I. h. 16—18. oldal; u. o 23*
