Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

27 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Kövesden a Berekhát nevű dűlőn, Paloznakon a templom felett és Vörösberényben a református templom körül sötétvörös palás agyag van. A balatonkövesdi Berekhátról VAS JÁNOS, volt hajóvezetőm, szerzett kovásodott fatörzsdarabokat; a balatonfüredi Berekrét melletti bevágásból KORMOS TIVADAR barátom geologus gyűjtött szenes-kovás fatörzsdarabokat. Ezek a képződmény legfelsőbb szintjéből származnak. Magam Almádi szőlőiben, az Alsóörsre vezető erdei út nyílásához közel, az erdőperem melletti szőlőbástya kövei között találtam egy nag}

7, kovás fatörzsöt. Ez a lelet, valamint a badacsonytomaji Örsihegy nyugati tövében tőlem lelt

i nagy fatörzs darab a permi homokkő legalsó konglomerátumos részéből való. A balatonvidéki veres homokkő szintezéséről. TUZSON JÁNOS egyetemi és műegyetemi magántanár úr, a ki a balatonvidéki veres homokkőből származó növényi maradványokat tanulmányozta, Ullmannites Rhodeanus-nak nevezte el ezeket,

1 amelyek alapján a balatonmelléki vörös homokkövet tartózkodás nélkül sorozhatom a perm-szisztémába. A fitopaleontologiai bizonyíték nélkül is, miként a legtöbb geologus ezt teszi, permi korúnak tekintettem a balatoni vörös homokkövet, mint a Déli-Alpok típusos grödeni homokkövével azonos képződményt. BÖCKH JÁNOS, a Bakony déli részének klasszikus geologiai leírója más nézeten volt. Ő a vörös homokkövet az alsó-triászba helyezte és «tarka homokkő képlet» neve alatt a werfeni rétegekkel foglalta egybe.

2 «Pécs városa környékének földtani és vizi viszonyai» czímű jeles munkájában pedig 3 a grödeni homokkővel azonosított szentjakabhegyi homokkövet azért helyezte a feküjében levő verrukanóval együtt, az alsó triász tarka homokkő emeletébe, mert ez a kovás Araucaurites (pontosabban Ullmannites) fatuskókat tartalmazó permi hommokkő felett, megfigyelései szerint diszkordánsan fekszik; továbbá mert felfogása szerint a szentjakabhegyi homokkő és a werfeni rétegek között Baranyában sokkal nagyobb összeköttetés van mint az előbbi és a permi rétegek között. Megerősíti e felfogást az is, hogy HEER O. meghatározásai szerint Kővágószőllősön, a palás agyagban, gyűjtött növénymaradványok felső permiek, a szentjakabhegyi homokkő vastag takarója pedig csak erre a palás agyagra következik. Ugyanakkor, mikor BÖCKH J. idézett munkáiban a Déli Bakony veres homokköveit a tarka homokkővel identifikálta, HOFMANN KÁROLY

4 hajlandó volt a balatonvidéki verrukanót és a grödeni homokkő egy részét a diászba helyezni. A grödeni-homokkövet eredeti termőhelyén Dél-Tirolban és a Déli-Alpokban ma már mindenütt a permi emeletbe sorozzák. A hovátartozást illetőleg azonban kezdetben különböztek a nézetek. RICHTHOFEN F.

5 az alsó-triaszba vette és hajlandó volt BUCH LIPÓT-tal a porfir tufaképződményének, detritusának, tekinteni. 1 TLZSON J.: A balatoni fosszilis fák leírása 30. old.; Paleontologiai függelék. 2 A m. kir. Földr. Int. Évkönyve. II. köt. 2. füzet. 57—58. oldal. 3 U. o. IV. köt. 4. füzet. 137—141. oldal. 4 A Déli Bakony bazaltkőzetei; a M. kir. Földtani Intézet Évkönyve III. köt. 4. füzet 112. old. 5 RICHTHOFEN F. V

.: Geognost. Beschreibung v. Predazzo etc. Goth. 1860. 47 oldal.