Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
344 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A bazalttufa 65°-al dől reá a pannoniai-pontusi homokra és az ennek a fedőjében lévő márgás homokkőpadokra (180 — 181. ábra). A rétegeket vetődés Toppantotta meg, amelynek mentén a keményebb padok összetöredezettek. A bazalttufával való érintezésben, pörkölt, vasrozsdás, agyagos kéreg látható. Bővebb leírásnál is 180. ábra. WEISZ SAMU czementgyárának udvarában lévő homokbánya, melyben az erupcziós bazalttufát meredek falban elérték. Mérték : 1 : 500. j/< 4 I V; pannoniai-pontusi homok, b kemény, leveles, márgás padok, ß l erupcziós bazalttufa, q" homokos lösz, q v" bazalttufa-törmelék. jobb fogalmat ad erről az érdekes helyről az a fénykép, mely a homokbánya hátterét és a baloldali bányafalát ábrázolja (179. ábra). Nem kevésbbé tanulságos a vasút melletti homokbánya (182. ábra). Ebben az álréteges homok épp úgy, miként Weiss Samu czementgyáránál, agyagon fekszik és kemény márgás homokkő takarja. Ezt a homokfalat is vetődés zavarja meg. Temető- Körmendy-család domb sírboltja 181. ábra. A boglári Temetődomb szelvénye. Mérték : 1 : 1000. ß* homok és homokos márgapadok között áttörő bazalttufa, q" lösz. A breccsás bazalttufa meredeken hajlik reá a homokra és a vetődés felé meredekebb hajlásba nyomta a közbeékelt homok a márgás homokkő rétegeket (177. és 182. ábra). Harmadik érdekes pont a Sándordomb az éppen leírt homokbánya és a SOMSICHféle nyaraló között (183. ábra).
