Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

345 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Itt egy 20 m. magas kicsinyke sztratóvulkánt metsz derékben át az út. Kilenczven méter alaphosszaság felett szabályosan hajlanak kétfelé a bazalttufarétegek. A kis kráterdomb rétegein a nyugati oldalán 22°-os SYV-i, a keleti oldalán 40°-os NE dőlést mértem. A domb tetején behorpadás van, mintha a lágyabb, hamusabb anyag elpusztulásából keletkezett volna. Mindenesetre a kitódulás rudimentumos kráterjét jelöli. A Sándordomb breccsás tufája tele van, vékony sugaras arragonit erezetekkel; anya182. ábra. Pannoniai-pontusi homok érintkezése erupcziós bazaltbreccsával a boglári Kopaszhegy és Sándorhegy között, a vasútmelletti homokbányában. gában palagonitos, megkeményedett ökölnyi pannoniai-pontusi márga- és homokkődarabokat tartalmaz, a zárványok között limonitkéreggel bevont darabok is vannak. Elég gyakoriak itt az amfiból zárványok: dió, sőt tyúktojás nagyságú darabokat is leltem a Sándordomb bazalttufájában. Valamennyi sima, fénylő felületű, szabálytalan görgeteg. Ezt az alakot azonban bizonyára nem a felszíni víz görgetése hozta létre, hanem a magmatikusan kiváló preexisztált amfibol-kristályok, a tüzesen fortyogó tufának feltolulása közben, reszorbeálással gömbölyödtek le sima felületűvé. Sándordomb Somsich-villa 183. ábra. A boglári Sándordomb tófelőli oldala. Egy kis sztratóvulkán természetes átmetszete. Mértéke 1 : 1000. A Kopaszhegynek tófelőli meredek oldalán a bazalttufa khaotikusan réteges; mintha kelet felé hajló hasadások mentén türemlett volna össze (177. ábra). A bazalttufa itt pannoniai-pontusi darabokat, sőt nagyobb rögöket is tartalmaz. Az a homokrészlet, amely a Kopaszhegyen levő földvártól keletre a tetőn látszik (177. ábra), felemelt rész is lehet. Egymásután következő erupeziók is okozhatták a rendetlen rétegességet.'A boglári halmokon, miként említém, három kitörési pont van : a Temetődombon, a Sándordombon és a Kopaszhegyen.