Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
337 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 teknők a Balatonpart régi turzásából) és egyéb szép fossziliái révén Tihany régtől fogva mint híres lelőhely ismeretes; mindazonáltal a félszigeten tulajdonképen valami nagyon sok jó feltárás nincs. A keleti parton a Fehérpartban, a Nyársashegyen és az Óvár ekhodombi alján lelhetők jó kövületek; nyugati oldalán csak újabban adott az alsó-szarkádi 1895-ki nagy partrogyás kevés, hozzá véleménykülönbségekre alkalmat szolgáltató, fossziliákat. A Fehérpart a félsziget délkeleti fokán a Kopaszhegy és Akasztóhegy tó felőli falán ugyanolyan rétegcsoportot tár fel, mint a kenesei Csúcsos-part. Homokos agyag és agyagos homok váltakozása látszik a PYhérpartban, vékonyabb, laza homokkőpadok illeszkednek közbe és felső részében négy sötétbarna, nedvesen fekete, szenes, mocsári agyagból álló, rétegecskének csíkja osztja fel a falat vízszintes részekre. VITÁLIS ISTVÁN bebizonyította, hogy a tihanyi Fehérpart egész magasságának mintegy 40 m.-nyi összességében a vízszintes fossziliás rétegek mindegyikében a Congeria triangularis és a C. balatonica bőven található, míg az Unió Wetzleri a legalsó kövületes rétegből való, amely körülbelül 25 m.-rel fekszik a Balaton tükre felett. Az uniós alsó réteg és a több mint 10 m.-rel magasabban fekvő legfelsőbb Congeria triangularis és C. balatonica tartalmú réteg között olyan fossziliás szintek vannak, amelyek a HALAVÁTS és LÖRENTHEY szerint felső pannoniai-pontusi — C. rhomboidea és Unió Wetzleri-ről elnevezett — zónák jellemző kövületeiben bővelkednek. Az Akasztódomb, igazabban a Kopaszhegy, a Fehérpart felett édesvízi kovás forráslerakodásokból áll, amelyek leveles-palás mésztufán ülnek és a Fehérpartnak VITÁLIS ISTVÁN-ÍÓI nagy részletességgel leírt 1 40 m. vastagságú vízszintes rétegkomplexusán 50 m.-nyi magas forráskúp alakjában nyugszanak. A Fehérpart pannoniai-pontusi homokos rétegöszlete a Kenese körüli magas partokkal hasonló természetű és fossziliái is a kenesevidéki rétegek faunájával egyeznek, vagyis a Congeria balatonica és C. triangularis zónájába tartoznak. A kovás mészkő az Akasztóhegy és Nyársashegy közötti lejárón a Fehérparttól északra 150 m. tengerszín feletti nivóig ér le. A Nyársashegy felül egy másik forráskúp leveles-palás, agyag-közös mésztufája lejt a nyeregre. A Nyársashegy gejzír kúpja alatt agyagos bazalttufa — finom hamuhullások anyaga — fekszik. Ebben a leveles tufában, mely 3 méternél nem vastagabb, finom csillámú, homokos rétegecskék vannak, amelyek a még mélyebben fekvő pannoniai-pontusi rétegek anyagával azonosak. Ezen a helyen ismerte fel HOFMANN K. 2 a tihanyi bazalttufa váltakozását a pannoniai-pontusi rétegekkel. Az agyagos, finomszemű, szürkésfehér, mállott kaolinos (?) szemeket tartalmazó bazalttufákban vékony mészkőlemezek vannak; ezekben, valamint a velük a feküben érintkező homokos tufában is ugyanazokat a fosszilis molluszkumokat találtuk, amelyeket a Fehérpart sötét agyagrétegecskéi is tartalmaznak. 3 Ugyancsak a félsziget keleti oldalán a Baromitató vonyótól délre van a félsziget „Kecskeköröm"-lelőhelye. A Balatonnak régi, talán pleisztoczénkorú, vagy régibb 1 VITÁLIS J. : A tihanyi Fehérpart plioczénkorú rétegsora és faunája ; Földtani Közlöny XXXVIII. kötet, (198) 665 — 678. old. ; továbbá: A Balatonvidéki bazaltok. 142., 149., 155. oldal; Geologiai függelék. 2 BÖCKH J.: A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész. 166. old. 3 VITÁLIS i. h. 140—141. old.; Geologiai függelék. A Balaton tudom, tanulmányozasának eredményei. I. köt. I. (Geomorf.) rész. 22
