Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

332 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 ,75 ft felső peremén 7—8 erupcziós kürtő. (1 Amíg a Fehérparton a Kopaszhegy magaslatáig pannoniai-pontusi rétegek vannak feltárve, addig tőle északnyugatra, az Akasztódomb—Vásártér alatt, közel a vízszínhez, az omlott hegylejtő felett a tömeges bazalttufa rögei kezdődnek. Kétfelé legyezőszerűen szétterjedve, hirtelen megszűnik a bazalttufa; vékony-leveles mésztufa, majd a Kopaszhegy csúcsa alatt vastag gejziritsziklák ülnek rajta. A félsziget délnyugati oldalán szintén több helyen konstatáltam bazalttufakürtőt. 1. Apáti—Csúcshegy gerinczoldalán, a földszoros sarkához közel, kelet felé hajló, de a tó felé vízszintes rétegfejekkel kibúvó bazalttufapadok alatt van egy feltárt erupcziós csatorna. A Büdöstóoldal-tető nevű | magas, gejzirit koronázta taraj tövében a réteges tufa alatt tömeges erupcziós bazalttufasziklák vannak. Körülbelül 80 m hosszában 18—20 m.-nyire a Balaton vízszíne fölé emelkednek a rétegzés nélküli sziklák. Lankásan észak felé hajló, rendetlen hasadások vannak bennük, egészben azonban szabálytalan, sokszögű tömbökké hasai doznak szét (170. ábra). A kőzet itt finomabb szemű, mint az északkeleti part bazalttufái. Finomszemű hamu és apró lapillik breccsája alkotja. Ezek vertikálisan vagy j? nagyon meredek hajlásban álló rétegecskék szerint he) g lyezkednek el a sziklákon. Idegen zárványok is gyéreb<w ben és kisebb darabokban vannak a tufában, mint a Barátlakások szikláiban; köztük permi veres homokkő, kristályos szemcsés mészkő és apró fillitcserepek még a g- leggyakoriabbak. CB A vertikálisan kanyargó apróbreccsás tufarétegek| ben a sziklafal közepén Phillipsit-kristálykák ülnek a X tufában. Egy-két nagyobb, fekete, tömött olivines bazalt| zárványt is leltem a szikla tövében. A tömeges bazalt| tufa átmenete a tetőnek réteges tufájába elmosódott. CB I' Kétségtelen, hogy a réteges tufa a Csúcshegy oldalán, magasan a tó vízszíne felett, pannoniai-pontusi rétegeken nyugszik és csak az erupcziós tufakürtő sziklái érnek le a víz színéig. 2 A Csúcshegy nyugati oldalán rogyott, csúszott | oldalak vannak, amelyeken a lerogyott bazalttufatömef gek között a csúszást okozó pontusi agyag is ki-ki Oq ^ bukkan. 2. A második erupcziós kürtőt a Csúcshegytől délre, a Jajtekerő- és Gurbicsa-vonyókon láttam. Itt a Gurbicsatetőoldal körülbelül 25—30 m. magasságú meredekségnek m.-nyire van feltárva 50 m. hosszan egy kitöltött szabálytalan 71. ábra). Kétfelől finomszemű szürke hamurétegek csillámos