Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

333 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 homokos agyaggal váltakoznak, okkeres erezetek és vasas, meszes homokkőelágazások vannak benne. A szabálytalan lankás rétegzéssel kétfelől lehajló hamurétegek között közepett vertikális hasadású és rendetlen szövetű hamu és apróbreccsás, nagyon laza tömeges tufasziklák vannak. Sötét színezetükkel a kétfelőli sárgás tufától messziről szemlélve is elütnek. A sötét tufasziklák közepén nagyobb szegletes lapillidarabokból lazán összeforradt 20—30 cm. széles agglomerátum emelkedik föl. (172. ábra). 170. ábra. Tömeges bazalttufa a Csúcshegy nyugati tövében. Kanyargós útjában, rögös vesés felületével élesen elüt a finomszemű tufától, amelyben ül. Óriási földidarázsfészkek egymás mellé sorakozására emlékeztet a jelenség. Nagyobb bazaltlapillik későbbi kilöveléséből származott ez a kürtő, amely bízvást megérdemlő a lapillidejk jelzést. A Csúcshegy déli sarkán kétfelé hajlanak a sárga, hamus bazalttufa-rétegek. Ezek alatt is erupcziós kürtőt sejtek. Különben az Apátihegy—Csúcshegy észak—déli gerinczét épp úgy az erupcziós kürtők hosszú sorából keletkezettnek tartom, miként az Óvári—Kopaszhegy északnyugat—délkeleti vonulatát a félsziget északkeleti oldalán. Ilyen erupcziós vonulatot alkot a Kiserdőtető és a Bírósűrű—Hosszúhegy, amelyhez a Gurbicsatető oldalán feltárt kürtő is tartozik.