Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

325 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A Belső-tótól délre az édesvizi mészkő- és forráskvarcz-kitörések temérdek kúpja (160. ábra) és az ezekből fensíkokba összefolyt mésztufa lepi el a félsziget 200 m.-nél kevés helyen túlemelkedő magaslatait. Itt van az egykori gejzir-működés 159. ábra, A Nyársashegy gejzirkúpja délről. fő színtere; 50-nél több forráskúp helyezkedik el szorosan egymás mellett itt, a félsziget délkeleti harmadában. Az Aranyház és a Hármas-hegy körül csoportosulnak a legsűrűbben. Az Aranyház rögös szikláin még látni lehet a visszahulló vízcseppek 160. ábra. Gejzirkúpok a Belsőtó délkeleti partján, a kolostortól nézve. okozta kimarásokat, valamint a kilövelő szökővíz csatornáját is; az Aranyház kürtőjébe még most is be lehet állni. (L. Vitális munkájában az 56. ábrát a 124. odalon.) Délre a főcsoporttól a Szarkádi erdő Hálóeresztő részében és a Mészkemenczedombon sík lapon magányos forráskúpok emelkednek. Mindezek a forráskúpok külön-