Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

24 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. a magaslatokon is. Mogyoró-, tojás- sőt ökölnyi görgetegek vannak a mélyebb padokban, fehér és fekete kvarczit, ritkábban fillit és szürkésfehérre mállott, földpátos kvarczporfir darabok vannak a konglomerátokban. Legdurvább konglomerátumot láttam az Ábrahámszőlők feletti Örsihegy nyugati meredek oldalának aljában, ahol a lapos antiklinálisban elhelyezkedő padok fejnagyságú fehér kvarcz és kvarezporfir görgetegeket tartalmaznak és feküjükben a fillites agyagpala mutatkozik. Durva konglomerátum van a Kőcsi-tó körül, ahol mintegy 140 m. magasságban a vörös homokkőben egy sík mező van, melyen a tavaszi esők vize sikér tócsában gyűlik össze. Kétségtelen, hogy a tó vízhatlan alját a fillit alkotja, mely a tócsa partjainak konglomerátumból álló szikláin túl kis távolságban északra köröskörül kibukkan. Magasabb rétegeiben a homokkő mindinkább finomabb szeművé válik; nagyobb részt 1 mm.-nél kisebb átmérőjű szögletes kvarczszemekből áll, elég gyakran látni benne földpátszemet (17. ábra) is; ritkán fordul elő borsónyi vagy ennél nagyobb kopott szem. Fehér csillám a palás részekben, vagy a padok lágyabb közeiben található sűrűbben; a homokkő sósavval sehol sem pezseg, tehát mésztelen! A homokkő frissen nagyon szilárd és sötétvörös szemeit fehéres anyag, talán kaolin foglalja össze. Mállott darabokat világos rozsdaszínű, 1 —2 cm. vastag kéreg burkol (18. ábra); a vasoxidullá redukált hematitos festőanyag eltakarodása és kis részben limonittá történt átalakulása okozza ezt. A csopaki Nádaskútforrásnál a finomszemű, agyagos vörös homokkő kalczitgeodákat és kovakonkrécziokat is tartalmaz. A kisebb mogyoró- és diónagyságú homokgeodák üregeit kalczitkristályok bélelik; a kvarczos konkrécziok között pedig apró bipiramisos kvarczoszlopok is vannak. A Nádaskút-forrástól keletre, a Béketetőt átszelő nagy vasúti bevágásban, amely klasszikus szelvényt nyitott meg a permi homokkő és a legalsó werfeni rétegek érintkezésén, tömegesen találtak földmunka közben az agyagos veres homokkőben nagy, vesés felületű, belül rostos szövetű kovakonkrécziólepényeket (19. ábra). Balatonfüred-fürdő, Csopak, Kövesd, Paloznak és Lovas szőlőiben a veres homokkő legfelsőbb részében lágy, agyagos, tarka színezetű telepek vannak. Sötét, barnavörös, palás agyagban fehér kvarczhomokkőtelepecskék és sárgásszürke márgafekvetek, az utóbbiak annyira mállottak, hogy kapával, csákánnyal vághatok. A veres homokkő lágyabb, finomabb részei sötétvörös alluviumot adnak a balatonmelléki földmívesek és szőlőkertészek kedvelt «vörös mocsár-földjét», melyben minden vetés díszlik és a szőlő erőteljes venyigét hajt. Nyilvánvaló, hogy a bőséges földpáttartalomnak és a vastartalomnak lehet ezt tulajdonítani. Mindenütt, ahol a werfeni rétegek a veres homokkőre települnek, az tetemesen mállott, úgyannyira, hogy a felszín földes málladéka következtében, a rétegek határát élesen megpillantani nem lehet. Csopak és Arács körül, a werfeni rétegek határán, a veres homokkő leg17. ábra. Permi veres homokkő vékony csiszolata 36-szoros nagyításban.