Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VI. Fejezet. A jura szisztéma
A Balaton környékének geologiai képződményei. 195 Felső-liasz Kovasavas márga Posidonomyás mészkő Mangántartalmú radiolariás tűzkő Czefalopodás mészkő Zónák Harpocercis bifvons z. Posidonomya Bronniz. Amaltheus spinatus és Amaltheus margaritatus határzónái Am. margaritatus z. Krinoideás és brachiopodás hier- Oxinoticeras oxynolatzi típusú mészkövek Veres brachiopodás mészkövek (adnetti fáczies) Rhynchonellás tűzköves mészkövek Dachsteini típusú mészkő tum z. Arielites Bucklandi z. Sehlotheimia marmorea és Arietites rot if or mis z. Psilocerasplanorbis z. Charmouthi (5) Sinemuri (ß) Hettangi (7) Felső-triasz Dachsteini-mészkő Kösseni-rétegek Dachsteini-dolomit, fő-dolomit Megalodus Mojsvári, M. Damesi és typhoid es z. Dicerocardium incisum Avicula contorta és Cardita autriaca Rhetiai Noricumi A dogger egészen hiányzani látszik, a malm a tithonnal pedig nagyon maradványosan van képviselve, de a liasz annál szebben kifejlődött. Végleges eredményeket a bakonyi liaszrétegek jellemzésére az északi Bakony folyamatban lévő tüzetes tanulmányozásától kell várnunk, mert ott még jobban kifejlődött a jura; azonban már itt is megkoczkáztatok általános szemléődést. Miként a triász bakonyi szintjeiben, azonképen a liászrétegek kifejlődésében is sokkal nagyobb szabályosság van a túladunai Középhegységben, mint az Alpokban. Az Északi-Alpokban a hierlatzi és az adnethi fácziesz egymásba olvad és el nem különíthető. A fossziliák pedig vékony, néha csak néhány czentiméter vastag rétegekben halmozódtak fel, amelyekből nem is a geologusok, hanem a gyűjtésből nyerészkedő laikus egyének szedték a kövületeket. 1 GEYER G. az Északi-Alpokban a liászt transzgredáló helyzetben, a dachsteinimészkövön és ennek hasadékaiban zsákokba telepedetteknek írja le. WÄHNER FER. ellenben, ha nem is tagadja határozottan a liász transagresszióját, nagyon is érezteti e felett való kételyeit. Ő az alpesi liásznak veres rétegeit mély tengerben keletkezett lerakódásoknak tekinti, amelyek a szirtszerűen felemelkedő fehér mészkőtömegeket körülveszik (148. old.). A Sonnwend-hegységnek szép monográfiájában WÄHNER F. 1 Lásd GEYER G.: Über die basischen Cephalopoden des Hierlatz bei Hallstatt; Abh. d. k k. Geolog. R.-Anst. Bd. XII. Nr. 4, pag. 280 (68) és Verhandl. der k. k. Geol. R.-A. 1885. 293. old. — WÄHNER FR.: Zur heteropischen Differenzierung der Alpinen Lias; Verhandl. der k. k. Geol. R.-Anst. 1886. 191. old. — Führer für die geol. Excursionen in Oesterreich (Schafberg und Hierlatz); IX. Internat. Geol.-Kongress. 13*
