Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
179 klasszikus triászhelyén KOKEN 1 felismerte, hogy a Schlern-plató dolomitja, amelyet ő raibli szintbelinek bizonyít, a fődolomittól alig válik el. Még világosabb adatokkal illusztrálja GORTANI AG., a picentini hegyek dolomitjának bizonytalan megoszlását a sct-cassiani—raibli és az igazi fő-dolomit szintjei között. Napoli vidékén, a Picentino, Sabato és Sarno völgyekben a ladini emelet agyagos, márgás palái felett tömeges dolomitok, majd réteges, világosszínű dolomitok következnek. A közéjük ékelődő sötét mészkövek és márgás mészpalák sct-cassiani, raibli, sőt kösseni és rhétiai alakokat is tartalmaznak, minélfogva GORTANI - a dolomitnak kettéválasztását a karniai és noricumi emeletek között mesterkéltnek és erőszakoknak mondja. A rhetiai emelet. A fő-dolomit északnyugati kisérőjeként, térképünkön Szentgál, Úrkút, Szőcz és Sümeg vidékén a dachsteini mészkő több helyen mutatkozik. A rhetiai emeletnek másik fáczieszét, a kösseni rétegeket, Szentgáltól délre, a Baglyakőpuszta környékén és a keszthelyi dolomithegységben két ponton találtuk meg. Keszthely vidékén, Vállustól délkeletre, a lesenczeistvándi völgy felső részében, a büdöskúti erdészház közelében van az egyik és sok jó fossziliával a Keszthely és Rezifalu közti országúton, az Akasztódomb déli lejtőjén van a másik lelőhely. A szentgáli lelőhelyet LACZKÓ DEZSŐ ismertette Veszprém környékének leírásában 3; a rezi előfordulásról BÖCKH JÁNOS értekezett a Paleontologiai függelékben. BÖCKH J. 1869. és 1870. évi gyűjtéséből még a következő rhetiai fossziliákat találtam a m. kir. földtani intézet múzeumában : Szentgáltól északra a Nagyvázsonyi erdő széléről: Pinna miliaria STOPP. Myophoria cf. cloacina Qu. sp. (cf. Myophoria Reziae STOPP., M. isosceles STOPP.) » cf. elongata MOORE Cardita cf. tetragona TERQUEM. (Ez a faj a Hettnangi infraliász homokkőből származó nagyon ritka alak) Szentgáltól délnyugatra a Bagyonyaalji kőfejtőből: Pinna cf. miliaria STOPP. Myophoria cf. isoscleta STOPP , (gyakori) Corbis ( Fimbria) sp. ind. Öcstől északra a Fenyérhegyről : Pecten (Chlamys) sp. ind. (ex a ff, P. Thiollieri MARTIN) Pleuronomya cf. alpina WINKL. 1 KOKEN E.: Geologische Beiträge am Südtirol; Neues Jahrbuch f. Min. Geol. u. Pal. 1906. II. köt., 14—17. old. - GORTANI AG. : Osservazioni geologiche sui Monti Picentini nel Salernitana; Rendiconti della R Acad, dei Lincei. CI. di sc. fis. mat. e nat. 5. Ser. XVI. köt. 529—532. old. 3 I. h. 156—164. old, 12»