Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
180 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 180 Izolált, kicsiny foltokban mutatkoznak vidékünkön a kösseni rétegek. Szentgálnál a dachsteini mészkő aljában vannak; míg a Keszthelyi hegységben tűzköves, onixgömbös és vékonylemezes dolomithoz vannak kötve. A Keszthelyi hegység kösseni rétegei. Rezi falutól délre, a battyánháti erdő felé tartó üt közepe táján, az Akasztódomb déli és keleti oldalán bukkanik ki a kösseni rétegek sötétszürke, vékonylemezes, bitumenes mészköve, teli kövületekkel ; valóságos lumasella-lemezek hevernek az útmelletti szántóföldeken. Vannak világosszürke mészkőlemezek és kimart, rozsdaszínű szalagos, finom kalcziteres rétegek is, amelyekből a fossziliák szépen preparálhatok ki. Az elmosódott rétegzés északnyugati 30—35°-os dőlést sejtet. Az országút melletti kövületes mészkő-kibukkanástól 80—100 m.-nyire Rezi falu felé, az Akasztódomb északi oldalán vékonylemezes, hasadékos dolomitban murvabányák vannak, amelyekben a dolomit világoskék, onixszerűen csíkozott tűzkőgumókat tartalmaz. A dolomitrétegek 40—50°-al délkeletre dőlnek a fedőben és a kösseni mészkőlemezek velük egyező fekvésben vannak. Ekként a kösseni mészkő az Akasztódombon kis szinklinálisban látszik elhelyezkedni. Keletre és északra lösz fedi el a térszínt, azonban a Rezi felől a Csókakőnek tartó árok balján az Akasztódomb dolomitja mutatkozik és tovább északkeletre, csapás mentén rájutunk arra a kis dombra, amelynek északi oldalán a Rezitől a Fagyoskereszt felé vezető úton murvavágók vannak. Régi fakereszt jelöli a helyet, Rezitől 3/ 4 km. távolságban keletre. Ebben a kis murvabányában 50°-al délkeletre hajló, vékonylemezes dolomitrétegek vannak tűzkőgumókkal; nyilvánvaló, hogy az akasztóhegyi dolomit folytatásai. 1908 telén a lombjavesztett Rezivári erdő sűrűjében, a Pörkölthegyek felé kerestem a kösseni rétegek északkeleti folytatását. A rezi pannoniai-pontusi rétegektől elfoglalt és kis részben lösszel takart medenczének keleti peremén azonban csupán dolomitot találtam. A 45-5 és 401 m.-es csúcsok között, a dolomitpadok telepedésében szinklinális rétegállást vettem észre; egyszersmind kövületlenyomatokkal teli dolomitdarabokat is hoztam a szinklinális helyéről. Dél felé a Gombaháti erdőben, a Csornakút melletti erdészház mellett, a Csókakőig követtem a rezi medencze keleti peremét. Folyvást dolomiton jártam, amelyet a mélyedésekben és a völgyfenéken finom homok nagy foltokban takar. 1 Az erdőstanya alatt azonban, ahol a völgy megszűkül, világoskék tűzkőgumós dolomit-tuskókat leltem, réteglapjukon kövületnyomokkal. Leérkezve a Csókakő alá, magas kőszálakban emelkednek a rögös, üreges, lemezes, nagyon bitumenes dolomitfalak- (101. ábra). A dolomit dőlését NW felé 15—20°-nak mértem. Annak a völgynek jobbján, amely fölfelé Rezinek tart, a szirtes dolomitfalak alatt vékonylemezes, jól rétegzett, homokos dolomit, márga-palás, leveles rétegközökkel elválasztva és szalagosan kovás telepekkel váltakozva, csaknem : !/ 4 km. hosszant bukkanik elő. A tömeges dolomit felé világoskék onixszerű, kalczedonos tűzkőgumók vannak a lemezes dolomit között. Állandóan NW és WNW irányú dőlésűek ezek a rétegek; a Csókakő alatt NW 15—20°-os, följebb, a tűzkőgumós padokon WNW 45°-os 1 Erről a homokról később még szólok.
