Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 178 Megalodus Guembeli STOPP. triqueter WULF., mut. acuminata FRECH Megalodus Damesi HOERN. R. Dicerocardium mediofasciatum FRECH » eupalliatum FRECH Purpuroidea cf. excelsior KOKEN. Ez a fauna a dachsteini dolomité, vagyis a fő-dolomité. Ezt a mélyebb kövületes fő-dolomitot a felső, inkább rhaetiai fauna jellegét tartalmazó dolomittól elkülöníteni nem lehet. Kőzettani tekintetben fő-dolomit jellege van a sümegi Szőlőhegy kőzetének; a fossziliák között azonban a Dicerocardium incisum a felső rétegnek inkább a rhaetiai dachsteini mészkőhöz való tartozását sejteti. Lehetséges, hogy ez a felső dolomit a sümegi erdőnek valódi rhaetiai fajok maradványaival telt dolomitjával egy rétegbe való, vagy ehhez nagyon közel fekszik a rétegsorban. Odörögd pusztán, a Tapolcza és Sümeg közti országút alacsony, vízválasztó magaslatának északi oldalán egy murvabányából: Megalodus cf. complanatus GÜMB. Megalodus cf. carinthiacus HOERN. alakokat ismertem fel. A sümegvidéki leletek tehát nagyon elkeveredett faunát tartalmaznak, amelyek a raibli rétegekhez hozzák közel a fő-dolomit otyan rétegeit is, amelyek az izoklinális telepedésből következtetve ugyancsak magas fekvésűeknek volnának ítélendők. FRECH F. nagyon érdekes kísérletét, a felső triásznak dolomitból és dachsteini mészből álló fáczieszének szintezésére, a Bakonyban alig lehet még gyakorlatilag alkalmazni. Nagyon valószínűnek tartom, hogy a mi vidékünk fő-dolomitja a sct.-cassiani— raibli rétegekkel ekvivalens felső márgacsoportból fejlődik ki akként, hogy a Veszprém—nagyvázsonyi fensíkon és a Tapolcza és Sümeg közti kősíkon, valamint a Keszthelyi hegységben az említett rétegek a dolomitba beleolvadnak. Fölfelé pedig a dachsteini mészkő és a kösseni rétegek Szentgál vidékén és Rezinél észre nem vehető határral válnak ki a dolomitból. Elméletileg tehát FRECH FR. szintezése ugyan talál vidékünkön is; azonban a fossziliák ritkasága és még inkább a hiányos feltárások miatt a dolomit osztályozását térképezni ez időszerint még lehetetlen. Figyelemre méltó jelenségül kell megjelölni, hogy a fő-dolomit területén a dachsteini mészkő csak északnyugaton Sümeg, Szőcz-Szentgál, Bakonybél és Zircz vidékén jelentkezik, itt is még csak alárendelten a dolomithoz képest, ellenben nagy tömegekben található a Vértesben, Gerecsén és az esztergomi hegyekben. Legnevezetesebb helyéül a tatai Kálváriadombot nevezhetem, amelynek északészaknyugati alján, Tatatóváros házai között, a dachsteini mészkő Megalodus Mojsisovicsi és M. Tofani maradványokkal van tele. 1 A fődolomitnak bizonytalan szintezése más vidékekre is áll. A Déli-Alpok 1 A tatai Kálváriadomb bőséges fosszüiáit néhai BALOGH FERENCZ r. kath. kántortanító buzgó gyűjtéseinek köszönhetjük. 2> Lóczyi HOERN. cf. Hoernesi FRECH var. elongata FRECH Giimbeli HOERN. » Worthenia (?) Gepidorum KITTL. Amauropsis ? sp.
