Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 128 Azonban az ezen fehér márgás mészkövek fedőjében látható márgaközös dolomitpadok, melyek a völgy felső kettéosztásának hegyorrán, épp a források között, NW. irányban 10°-al dőlnek, már a felső márgacsoportnak felelhetnek meg. Nem messzire ettől a helytől nyugatra, a lovasi Királykút közelében, mind a baloldali Káposztatetőn, mind pedig a jobbkézt emelkedő lovasi Atyahegyen (270 m.) a felső márgacsoport alsó része dolomitos padokkal váltakozva, felismerhető vezérkövületekkel kezd kifejlődni (lásd a III. tábla geologiai térképét és a 74. ábrát). A m. kir. földtani intézet múzeumában, BÖCKH J. régi gyűjtésében, a lovasi Atyahegyről származó kövületek között ezeket ismertem fel: Terebratnla julica BITTN. Waldheimia carinthiaca ROTHP. Aulacothyris cf. Zirlensis WÖHRM Rhynchonella cf. Arpadica BITTN. » parcecostata BITTN. Spiriferina fortis BITTN. NW Királykútforrás Spiriferina Bittneri FRECH. » ' (Mentzelia) cf. Fraasi BITTN. Daonella cf. reticidata MOJS. Mysidioptera Laczkói BITTN. Auicnla Böckhi BITTN. Pceten (?) n. sp. anristriatns FRECH. SE .. , Lovasi Aiyanegy Királykút völgye 270 74. ábra. Szelvény a Királykútforrástól az Atyahegyen át a lovasi Királykútvölgyig 1 : 10000, 1 : 7500 (3 : 4). t/ felső-seisi rétegek lemezes-mészköve, tf megyehegyi-dolomit, tj" kagylós-mész, tf Tr. Reitzi-rétegek, t.,' tridentinus-mészkő, t(" felső-márga alsó része közbetelepedő dolomitpadokkal, t 3" felső-márga felső része a sándorhegyi-mészkővel és közbetelepedő raibli dolomittal, q lösz. A megyehegyi-dolomitra nagyon redukált vastagságban következik a kagylósmész trinodosus szintje és erre a veres tűzköves tridentinus-mészkő, amelyben az erdőtől elfödött területen nem leltem felismerhető kövületet. Az Atyahegy nyergén azonban sötét okkeres, sárgászürke, kissé tűzköves mészkő felett estheriákkal teli márgalapokat találtam. Estlieria Lóczyi FRECH és egy Pecten (?) sp. ind. ex aff. P. (Chlamys) decoratus HL. vannak itteni leleteim között. Az atyahegyi nyeregtől északra fekvő emelkedőn kékesszürke erezetű, likacsos márgás dolomit van, amely a Királykút völgye felé meredek sziklákat alkot. A hegy északi lejtőjén, a Királykút melletti szántóföldek felé, ezen a közbülső dolomiton ismét sárga kalcziteres, kagylótöredékeket és cidaristüskéket tartalmazó mészkő van, melyet a későbbiekből tüzetesebben fogunk megismerni: mint sándorhegyi mészkövet, az opponitzi mészkővel azonos korú réteget. Ennek a mészkőnek a Káposztatetőn, a Királyvölgy bal oldalán is van folytatása a dolomit között, és ezen a hegyen keresztül követhetjük a felsőörsi Malomvölgynek a források közti főelágazásán levő likacsos, kékesszürke erezetű dolomitpadokig, amelyekkel márgás és breccsás kagylóés lumasellás mészkőközök váltakoznak.
