Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 129 A Tódimező Paloznakon. A Királykút melletti, szántóföldekkel ellepett kis löszteknőt délnyugat felé, egy kilométernyi út hosszán követve, csakhamar a Tódi 1 mezőre érkezünk. Mintegy lV 2 km. hosszúságú és 1 km. szélességű tisztás terül ki előttünk az erdő között. A veszprémi fensíkon vagyunk, amelynek itt a Királykútvölgy a paloznaki és a csopaki völgy vízválasztóján csekélyke depressziója van (IV. tábla D szelvénye). A Tódimező magassági számai 253, 264, 283, melyek a tőle északnyugatra levő fődolomit plató 270—280 m. körüli magasságaitól nem nagyon térnek el. A szántóföldektől elfoglalt mélyedés, a Csákányhegy tridentinus-mészkövei és a fensík fődolomitja között, márgás altalajon van. Nyugatról a csopak—veszprémi országút határolja. A Tódimező itatókútjánál 2 márgás dolomitpadok alkotnak sziklákat ; ezek az atyahegyi közbülső, likacsos dolomitpadok folytatásai; egy folytonos sziklás gáton lehet a dolomitot a kúttól az Atyabegyig követni. A kút melletti dolomitos mészkő és dolomitpadok 45—52°-al dőlnek NW. felé. Délnyugatra a szántóföldek között, cserjével borított kőhalmok (börczök) tűnnek szembe, amelyeken szintén dolomitos mészkő van. Ezek során elérkezünk a Nosztori-völgy felől a fődolomit platóra felkapaszkodó veszprémi országút kanyarulatához, ahol a szántóföldeket nyugatról egy keskeny erdőcsík határolja. A községi batáron itt egy magasabb dolomitdomb van, amelyről az országút és a Csopaki-árok között, egy erdős hegygerincz nyomul délnyugat felé a Nosztori-völgybe. Mélyen lent a Nosztori-völgyben, az országútnak völgybeli, derékszögű kanyarulatánál lévő mészkőfejtőknél végződik ez a gerincz. Az Atyahegyen látott dolomit végignyomozható ezen a gerinczen ; a Tódimezőn keresztül a dolomit fokozatosan szürke mészkőbe megy át, valaminthogy közben is többször válik meszessé. Az atyahegy—nosztorii dolomitvonulat nem szigorúan egyenes vonalban csap, minthogy a Tódimező északkeleti peremén, leveles törések mentén kisebb elmozdulások és változó dőlésszögek komplikálják fekvését. Különösen a paloznaki völgy mentén mutatkozik a települési rendellenesség. Keletre ettől a völgytől, a megyehegyi dolomit, a decurtata-tridentinus rétegsornak csaknem teljes kiékelődése következtében, úgyszólván érintkezésbe lép a szóbanforgó alsó karniai dolomittal ; a Nosztori-völgytől délnyugatra azonban, a Csákánybegyen, az anisusi és a ladini emeletek rétegei ismét normális vastagságukat érik el. A csopaki ároktól egész a nosztori majorig, majdnem folytonosságban lehet a rétegek sorrendjét a tridentinus-mészkőtől a fő dolomitig tanulmányozni. 20—30°-nyi közepes réteghajlást véve alapul, a csopaki Nosztorivölgyben 500—600 m. rétegvastagságot számíthatunk a felső márgákra. Ehhez hasonló tetemes vastagságúnak becsültem az arácsivölgyben, a balatonfüredi Kékivölgyben és Monoszlónál is a felső márgacsoport vastagságát, amelyet ekként a Balatonfelvidék leghatalmasabb rétegkomplexusának mondhatok. A nosztori, arácsi és monoszlói szelvények úgyszólván teljesen feltárják a márgacsoportot és mind a háromban pontosan ugyanazon sorrendben következnek a rétegek. A különböző márgaszintekben talált kövületek minden kétségemet eloszlatták arra nézve, hogy nem váltós egymásratolódás okozta a márgák nagy vastag1 Toldott földekről származik ez a név a paloznaki gazdák telkeinek ideeső részéről. 5 Ez a Tücsökkút BÖCKH J.-nél id. h. 90(60). old. A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. (Geomorf.) rész. 9
