Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 121 A későbbi leírásokból ki fog derülni, hogy a füredi mészkőhöz nagyon hasonló kőzetek a magasabb karniai emelet márgái között is előfordulnak és a hol szintes fekvésűek, nem nagy vastagságukhoz viszonyítva, elég nagy területet foglalnak el. A típusos füredi-mészkövet, amiként ezt BÖCKH J. hangsúlyozta, 1 úgyszólván teljes kövülethiánya jellemzi. A Daonella Lommeli WISSM. sp.-t, melyet BÖCKH felemlít, nem találtuk mégannyi keresés közben sem az igazi f ti r e d i - m é s z k ő b e n, hanem csakis a feküjében levő vörös Arc. subtridentinus zónabeli márgásabb padokban, sőt a wengeni szintet egyedül képviselő tufás márgapalákban is; ellenben a felette nyugvó márgásabb telepekben gyakoriak a Daonella latecostata MOJS., D. cassiana MOJS. kagylók. 70. ábra. Kőfejtő a füredi-mészkőben, a Veszprémi út mellett, a csopaki völgyszorulat felső, jobboldali végén. BITTNER S. «Brachiopoden der Alpinen Trias» (Abhandl. der k. k. Geol. Reichsanst. XIV. és XVII. köt.) czimű munkájában, valamint a Paleontologiai függeléknek a bakonyi triászbrachiopodákról szóló részében, a füredi-mészkőből is felsorol néhány brachiopodát. Ezek a Rhynchonella linguligera BITTN. (Felsőörs), a Waldheimia (Cruratula) cfr. carinthiaca ROTHP. és a Pomatospirella Zalaensis BITTN. (Örvényes). Az első alak felsőörsi termőhelye nézetem szerint a Proarcestes subtridentinus felső, fehér márgás mészkövében van. A többiek termőhelye a másik két brachiopoda lelőhelyével együtt, a felső márgának alsó szintjébe tartozik. Jó feltárásban látható a füredi-mészkő a csopaki völgyszorulat jobb oldalán, a veszprémi országút kanyarulata közelében, ahol követ fejtenek belőle (70. ábra). A megállapítható vastagságú, jól határolt jellegzetes füredi-mészkövet legvastagabban az arácsi völgyből ismerem, ahol a falu feletti Koloska nevű völgytágulat előtt, mészkősziklák szorítják össze a völgyet (71. ábra). A jobboldali mészkőfalon 1 ld. h. 95. (65.) old.
