Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IV. Fejezet. A közép-triász

116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 122 omlás fedi el a füredi-mészkő kissé márgás feküjét, amelyen az északnyugatra 35°-al hajló tömött dolomitos füredi-mészkövet (/) 10 — 12 m. vastagnak mértem. Az arácsi völgy baloldali sziklái alatt néhány márgás lemez bukkan elő. Ezekben, valamint a mellettük levő törmelékben is karniai alakokra emlékeztető kövületek nyomait leltem. m — ni k f — f 71. ábra. Füredi-mészkő sziklák a balatonarácsi völgyszoros jobb oldalán. I lemezes-mészkő, ni—m megyehegyi-dolomit a «Kettős kősziklán», k kagylós-mész és tridentinusmészkő, /—/ füredi-mészkő, p pannóniai rétegek. A lovasi Atyahegyen, a balatonfüredi Bocsárhegyen és a Hidegkút vidéki Hegyesmálon, Nagygellán és a Rókahegyen szintén előfordul még a füredi-mészkő. Ezeket a helyeket azonban újabb időben, — nevezetesen azután, hogy a füredimészkő és a tridentinus-mész közti határt felismertem, — nem látogathattam meg. 72. ábra. A tridentinus-mészkő feletti, másutt a füredi-mészkő feletti gumós-breccsás márgás mészkő Balatonudvari és Alsódörgicse közötti határon, a Nagy-Leshegy oldalán. Eredeti nagyságban.