Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IV. Fejezet. A közép-triász

116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 120 felett a lemezes-mészkőig, a balatonvidékiekkel azonos kőzetsorozatban, hanem a mi veres tűzkőgumós tridentinus-mészkő padjaink hasonmásait is láttam ott, nagy szerteheverő darabokban. Ekként nemcsak az alpesi alsó triász, hanem a ladin emelet is — Dél-Tirolban legelőször felismert rétegkifejlődésével — alkotja a Balatonfelvidék tekintélyes részét. A füredi-mészkő. A Proarcestes subtridentinus-t tartalmazó rétegek íölfelé még bizonytalanabb határúak, mint lefelé a buchensteini rétegek felé. A csopaki Csákányhegytől a balatonfüredi Tamáshegy nyugati tövéig a tridentinus-rétegek normálisan kifejlődött, tűzköves és márgás padjain nyugszik az a világosszürke, sárgafoltos, tömör, kissé dolomitos volta következtében merev, hasadékos, tűzkőben szegény, úgyszólván, merőben kövületnélküli mészkő, amelyet BÖCKH JÁNOS «füredi mészkő» neve alatt vezetett be ismeretkörünkbe.

1 Találó leírásban jellemzi BÖCKH a típusos füredi-mészkövet. A mondott helyen való előfordulás ecsetelése olyan kimerítő, hogy ahhoz semmi hozzátenni valóm nincsen. Balatonfüred és Csopak közti elterjedésén kívül azonban a füredi-mészkőnek BÖCKH munkájában egyéb helyekről való fölsorolását tüzetesebb tárgyalás alá kell vennem. BÖCKH JÁNOS az úgynevezett északi csoportban, vagyis Hajmáskér— Veszprém—Nagyvázsony vidékén

2 a füredi-mészkövet «kétségkívülien bizonyíthatóan» nem jelölte meg. LACZKÓ DEZSŐ Soly vidékén a Proarcestes subtridentinus tűzköves padjai felett a füredi-mészkőhöz szerfelett hasonlító mészkövet talált, amelynek feküjében azonban márgák mutatkoztak karniai kövületekkel, melyek a mészkövet a karniai emeletbe utalják. Vámoson, a BÖCKH-ÍŐI említett,

3 a füredi-mészkőre emlékeztető világosszürke, szaruköves mészkövek magasabb karniai szintbe valók. Barnag körül szintén több kőponkon, börczön találtam a füredi mészkőre emlékeztető padokat; ezt a vidéket azonban nem jártam be annyira és nem gyűjtöttem eléggé ennek a vidéknek kőzeteit. Mindazonáltal impresszióm az, hogy itt is, ahol a Proarcestes subtridentinus-rétegek, valamint a karniai felső márgák nagyon redukált vastagságban mutatkoznak, a füredi-mészkő hiányzik. A BÖCKH J. szerinti «felső triádi kőzetek déli csoportjában» Vörösberényen, a Megyehegy északnyugati oldalán, a Romkút közelében volna a füredi-mészkőnek legészakkeletibb kibukkanása. Ez azonban nekünk a felső márga karniai emeletbeli fossziliáit szolgáltatta. Pécsely körül, valamint Dörgicse vidékén BÖCKH a füredi-mészkövet igen nagy elterjedésűnek vélte.

4 A mit azonban ő ezeken a helyeken füredi-mészkőnek tekintett, az a mi tüzetesebb gyűjtéseink alapján, a karniai márgák közé telepedettnek, tehát magasabb szintbe tartozónak bizonyult. BÖCKH J. pontosan rámutatott arra a bizonytalanságra, amely a füredi-mészkő felső határát a felső-márga felé kiséri. A mészkő ugyanis «a fedő felé márgás közfekveteket vesz föl». 1 Id. h. 95—97. (65—67.) old. 8 Id. h. 125. (95.) olg. 3 Id. h. 126. (96.) old. 4 Id. h. 98—101. (69—70.) old.