Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 118 A v e s z p r é m—n a gy v á z s o n y i fen sí kon gazdagabbak a wengeni rétegek fossziliákban, mint a Balatonmellékén. Északkeleten Szentkirályszabadján a Cserhalom pusztán ; Hajmáskér vidékén a soly—geleméri övben, a honnét BÖCKH J sorol fel fossziliákat, Kártán, Vámos vidékén a Gyűrtető gerincznek Katrabocza nevű emelkedésén és a Somhegyen (69. ábra) vannak termőhelyek. Ezeknek kiaknázása LACZKÓ DEZSŐ érdeme. LACZKÓ munkájának 59., 65., 69. és 79—80. oldalain írja le ezen lelőhelyeket. Az itteni tridentinus rétegek termőhelyeiről és azok fossziliáiról LACZKÓ DEZSŐ kimerítő leírást adott «Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leirása» czímű művében (65—66. old.). KITTL ERNŐ Daonella- és Halobia-tanulmányából (Paleont. függelék) még hozzáfűzöm a következő úlabb faunadarabokat: A Sólyi fenyvesből Daonella tripartita Ki. és D. sp. indet. származik. A hajmáskéri Tóhegy veres mészkövéből Daonella Lommeli WISSM. került elő. Gele mér puszta (régen csárda) környékéről a veres tridentinus-mészkő Daonella cf. tripartita Ki. » Lóczyi Ki. » bulogensis Ki. fajokat szolgáltatott. A wengeni posidoniás palák. A balatonmenti középtriaszkorú rétegek néhány helyen az alpesi wengeni palákkal petrografiailag és fossziliákban is megegyező kőzeteket tartalmaznak. Balatonkisszőllős, Aszófő, Örvényes és Vászoly községek területéről ismerjük ezeket. BÖCKH JÁNOS régi anyagában is képviselve vannak. Biotit- és /v'/or/Lpikkelyes tufás, majd lágy és márgás, majd kemény csengő lemezek alkotják a szóbanforgó rétegeket; szinük világos-sárgásbarna vagy sötét rozsdabarna. A kagylós-mész és a tridentinus-mész között helyezkednek el. Mintha a Reitzi rétegeket helyettesítenék, azonban a redukált tűzköves tridentinus mészkő padjai közé is beilleszkednek. Lágy voltuk jó feltárásokat nem szolgáltat. A benne levő kövületek leginkább : a Posidonia wengensis WISSM. név alatt ismeretes, konczentrikusan bordázott kagyló és egy másik apró, gömbös vagy lapos kagyló, amelynek tömérdeksége a lemezek lapjain a felső márga aljáról tanulmányozott Estheria minuta-ra és a még magasabb Avicula globulus WISSM.-ra emlékeztet. Daonellák is vannak ezen palákban és pedig Daonella cf. Lommeli WISSM., D. Pichleri MOJS., azonkívül nagyon fogyatékos megtartásban a következő alakok: Anolcites (?) sp. ind., Proarcestes (?) sp. ind., Orthoceras sp. ind. fajokra emlékeztető maradványok, amelyek wengeni rétegbeli faunára utalnak. Mindezeket az Örvényes feletti árokban (69. ábra), melyben a pécselyi patak a Balaton felé tart, 1 km. távolságban a falutól a völgy baloldalának árkaiban gyűjtöttem. Ugyancsak az örvényesi völgynek Ágasmagas hegy alatti részéből, ahol a Szakadási malom áll a Daonella Lommeli tartalmú világosszürke mészkő és a megyehegyi-dolomit között, BÖCKH J. rossz halobiákkal fedett sárga és barna márgákat írt le, amelyekben egy Anolcites cf. Hofmanni BÖCKH példányt talált. 1 1 Id. h. 91(61). old.
