Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)

Szomolnoki bányapénzeink

Azt a feltevést sem tudom elfogadni, hogy ez a darab bányapénzként szolgált volna. Paraméterei és ábrázolása egyaránt a Selmecbányái és a kassai rézpolturákhoz kapcsolhatók, míg a bányapénzektől több lényeges ponton különbözik. Nem találunk rajta bányászjelvényt, az L betü mellett nincs kis I, és az átmérője is jóval nagyobb az egykorú bányapénzekéinél. Levéltári adatokat egyelőre nem ismerünk e rézpénzzel kapcsolatban, szembetűnő viszont, hogy a híres bécsi kameralista, Wilhelm Schröder 1686-ban kiadott Fürstliche Schatz- und Rentkammer c. müvének

36 megjelenése utáni évben bocsátották ki. Schröder ugyanis ebben a munkájában a rézváltópénzek kibocsátásának elméleti alapjait adja meg a Habsburg-birodalomra vonatkozóan. Már a fejezet (XXXI.) címe is csalogató lehetett az udvarban: „A rézpénzről, ahogy ezen keresztül az ország a gazdagsághoz jut", de lássuk magát a fejezetet: Auch wenn ein Fürst eine kleine scheidemüntze aus Kupffer in seinem lande schlagen läßt so nimmt das land so viel am schätz zu, als diese müntz im gang werth ist und gilt, und ob auch gleich solches Kupffer-geld nicht mehr gälte, als der innerliche werth des kupffers austrüge, so ist doch solches zum schätz des landes zu rechnen; das ander kupffer aber kan dahin keine ästime nicht erstrecken. Dieweilen jenes nicht mehr kupffer, das ist, eine Kauffmanns-waare, sondern gelt ist, für welches die Kauffleute ihre waaren kauffen und verkauffen: Denn wenn ich ein stück kupffer nehme und mit zum marckt gehe, so wird mir der bauer keine henne dafür geben wollen; wenn ich aber dieses kupffergeld habe, so werde ich so alles dafür kauffen können, wie in Schweden, Holland, England und andern orten zu sehen, und wenn ich dieses kupffer-gelt nicht habe, so muß ich silber-geld dafür brauchen; also bekommt das Kupffer-Geld gleiches recht mit dem Silberund Gold. Und kan ein Fürst dieses quantum aus dem müntzamt jahrlichen wissen. 36 Schröder, W. 1686.