Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Az üzem élete 1945 után

lakosok között szétosztották. Érdekesség, hogy a forradalom alatt az iskolában a tanítás egy napot sem szünetelt.

203 Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei miatt a recski ércelőkészítő viszont hosszabb leállásra kényszerült. Az ércbányában még 1956 decemberében elindult a termelőmunka, viszont az ércelőkészítő-művet energiahiány miatt nem tudták üzemeltetni. 1957. január 18-án újra megkezdhették a munkát a kőtörők, a golyósmalmok és a flotálócellák. Viszont még mindig nem lehetett teljes kapacitással dolgozni, mert kb. 150-160 kW villamosenergia hiányzott. Annak érdekében, hogy a csökkentett üzemvitel mellett foglalkoztatni tudják az 1956 októbere előtti munkáslétszámot, 60 ércbányászt átmenetileg a közelben fekvő Heves megyei szénbányákhoz irányítottak.

204 A dolgozók elhelyezésére a háború alatt megkezdődött lakásépítést 1947-48-ban folytatták, ekkor két lakás készült el. 1954-ben 3 kétlakásos épületet adtak át. A lakásprogram eredménye 1957 nyaráig már 80 bányászlakás volt Recsken.

205 1968-1970-ben a tervezők, geológusok részére 12 lakásos vendégházat, majd 1978 tavaszán 22 lakásos társasházat vettek használatba.

206 Az üzemi fejlesztések sem álltak meg. 1969-ben kezdték meg a bányatelepen az új irodaház építését az Országos- Érc- és Ásványbányák Tervező Intézetének tervei alapján, melynek összköltsége 2,7 millió Ft volt. A korszerű hivatalt 1970. június 15-én adtak át rendeltetésének. 1973-ban felújították a fürdőt.

207 " Szólni kell még az üzem gazdaságosságáról is. 1945 előtt a vállalat esetenkénti ráfizetését - amely az 1934 és 1936 közötti években, a szelektív flotálás idején, éppen a világpiaci áreséssel együtt nagy volt - az állami költségvetés elleplezte, illetve felárat fizetett az aranytermelésre. 1945 után 1946-ig az üzem színpor-termelvényét a Hungária Kohóművek Rt. dolgozta fel. Viszont 1947-1950 között és 1961-62-ben nem vették át színport. Az értékesítési nehézségek miatt 1954-ben 15.000 t, 1962-ben 15.600 t színpor-készlet halmozódott fel a vállalatnál, amit a szabadban voltak kénytelenek tárolni.

208 A hazai feldolgozással az volt a baj, hogy a magyar kohó a színpor értékének 73 %-át elkérte. Végül 1955ben a svéd Ränskar cég vett át 14.200 tonnát, s a magas szállítási költségek ellenére a színpor értékének 42,6 %-át kifizette. 1964-től az 1980-as HML XXXII-33/4. 1956-os gyűjtemény. Recsk község anyaga. Új Úton, 1957. január 20.; Új Úton, 1957. január 23. Új Úton, 1957. június 19. CSIFFARY Gergely 1979. BÓDIG. Mária 1976. 66. Heves Megyei Népújság, 1954. május 9.