Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A vállalat irányítása
Igazgatósága lett. Az átszervezéssel a recski üzem nem csupán önállóvá vált, hanem saját gazdálkodásra is kényszerült. 1944-ben a recski ércbányának és a többi ágazatbeli üzemnek a miniszteriális felettes szerve a Magyar Királyi Iparügyi Minisztérium X. Szakosztálya (Budapest, II. ker. Lánchíd utca 2.) volt. 160 A recski bányaüzemet 1939 végéig Pollner Jenő 161 bányamérnök, majd utána 1944 közepéig Szilas Gyula 162 a bányamérnök vezette. Mellettük a két világháború között Pakusza András 163 művezető munkája érdemel említést. Az 1930-as évek második felétől a világpolitikában növekvő feszültség a bányaüzemnél is éreztette hatását: 1938-1941 között légoltalmi épü160 PÁRTOS Szilárd 1944. 482. Pollner Jenő Körmöcbányán született 1899-ben. Középiskoláit Rozsnyón és Miskolcon, a bánya- és erdőmémöki főiskolát Sopronban végezte. Az érettségi után bevonult a 10. honvéd gyalogezred miskolci pótzászlóaljához és 1918 decemberében mint hadapródjelölt szakaszvezető szerelt le. A soproni Bányaés Erdőmémöki Főiskola bányamérnöki szakát 1923-ban végezte el kitüntetéssel. Pályáját a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányájában ideiglenes gyakornokként kezdte, és ebben a beosztásban a dorog-tokodi bányaterület külszíni szintezését végezte. Később Tokodon a sashegyi aknaüzemnél, majd a Hungária Mészégetőtelepén dolgozott. Innen vette át 1925 novemberében a Schmidt Testvérek cég a recski ércbányához üzemvezetőnek. Közreműködésével épült meg 1925-26 telén az a régi ércelőkészítő üzem, amely 1926-ban félévig üzemelt. 1926 decemberében, amikor a bányát a kincstár vette át, állami szolgálatba lépett. 1927 februárjában segédmémök, s a bánya üzemvezetői teendőivel bízták meg. Vezetése alatt kiépült az ércelőkészítő-mű. 1939-ig irányította a recski ércbányát. 1940 elejétől az Iparügyi Minisztérium Bányászati Osztályán dolgozott szakelőadóként. 1980-ban hunyt el Budapesten. BÉKÁSSY Jenő 1931. 315-316.; LADÁNYI Miksa 1936. 596. 162 Szilas Gyula Esztergomban született 1904. február 28-án, ahol a középiskoláit is végezte. Sopronban szerzett bányamérnöki diplomát 1926-ban. Pályáját 1927. január 7-én kezdte a Schmidt testvérek recski ércbányájánál. Amikor a kincstár a recski üzemet megszerezte, ő is állami szolgálatba lépett. Mivel Zalaegerszegen elvégezte a tüzoltótiszti tanfolyamot, ő látta el a bányatüzoltóság parancsnoki tisztét. 1939-tól 1944 derekáig a recski ércbánya vezetője volt. BÉKÁSSY Jenő 1931. 297. 163 Pakusza András Miskolcon született 1902-ben. Iskoláit is itt végezte. Ipari tanulmányai során az összes gép technikai kezeléséből vizsgázott. Legelső munkahelye Tóalmás volt, ahol két évig működött, mint vezetőgépész. Innen a Borsodi Villamos Telepre került ugyancsak főgépésznek, majd Sajólászlófalván lett művezető. Később a MAV-nál majdnem 3 évig mozdonyvezetőként szolgált. 1927. szeptember 3-tól Recsken művezető. A Recski Iparoskör pénztárosa, a Műkedvelő Gárda vezetője és Tűzoltótestület titkára is volt. BÉKÁSSY Jenő 1931. 297.
