Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A vállalat irányítása

leteket és berendezéseket készítettek. Nagy összegeket fordítottak a műszaki fejlesztésre és a gépesítésre, készenléti lakásépítésekre és a kulturális élet fejlesztésére is. így például 1942-ben megkezdték a Bányászotthon létesítését.

164 Az építési munkák 1944. júniusában fejeződtek be; még tavasszal megérkezett a belső bútorberendezés, s addigra elkészültek a belső mázolási és egyéb szerelési feladatokkal is. Júliusban és augusztusban az utólagos pótmunkák keretében alakították ki a külső betonjárdát és az épület vaskerítését.

165 29. kép. Pollner Jenő bányamérnök arcképe 1931-ből. (BÉKÁSSY Jenő 1931. 342.) A Lahócában 1931-től a régi tömzs mellett feltárták a IV., V., VI., VII. és a IX. számú tömzsöket a Katalin-táró feletti részen. Rozlozsnik Pál geológus (Magyar Kir. Földtani Intézet) javaslatára mélyfúrásokkal megvizsgálták a VIII. számú érces tömzsöt is. A II. világháború végéig 2500 fm újranyitást, 13.700 fm új feltárást és 6000 fm érckutató magfúrást végeztek, melyek eredménye közel 16 km hosszúságú vágathálózat és 54 kutatófúrás lett. A katonai behívások érintették az üzemet is, ezért 1943-1944-ben zsidó internáltakat dolgoztattak a bányánál.

166 Az üzemi létszámhiány toCSIFFÁRY Gergely 1979. POLLNER Jenő 1965. II: 198. Révai Új Lexikona 2005. XVI. 133. - Egy 1944. október 2-i irat szerint 40 zsidó munkaszolgálatos dolgozott a recski bányánál. - POLLNER Jenő 1965. II. 204.