Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Recski Magyar Királyi Ércbánya (1926-1944)

váhagyta a bánya állam által történő megvásárlását.

127 Bud János a műegyetem tanára, neves gazdasági szakember volt. Az ő nevéhez fűződik egyebek között a pengő és a fillér 1926. december 27-én történő bevezetése Magyarországon. A Schmidt testvérek recski bányájának megvétele előtt, 1926. október 6-án Böhm Ferenc dr. Papp Simon főgeológussal, dr. Schmidt Sándor dorogi bányaigazgatóval és testvérével, Schmidt Lajos bányamérnökkel bányabejárást végeztek a helyszínen. A magyar állam 1926. december 1-én kötött adásvételi szerződést a Schmidt testvérekkel, vagyis a Parádi Bányatársulattal. Az üzemet a tulajdonosok 5 milliárd koronáért, azaz 400.000 pengőért adták el. A bánya ekkor garantált készletei a Katalin-táró szintje fölött 2 millió mázsa 2 %os rézércre és 6,6 gr/t aranytartalmú ércvagyonra voltak becsülhetők.

128 A bányatelep megvételétől a termelőüzem megindulásáig mintegy ötévnyi előkészületre volt szükség. A beruházás elhúzódása miatt természetesen számos bíráló cikk jelent meg az állami beruházásként készülő új üzemről. 1929-ben Pávai Vájna Ferenc, a neves geológus írta a következőket: „... a Luca-széke is hamarább készül el, mint egy kincstári bányamű, mert nálunk soha nem tanulják már meg, hogy a bányászat üzlet és nem hivatal, azt nem ranglétrán cammogó hivatalnokokkal, hanem munkája után fizetett tisztviselőkkel és munkásokkal kell lebonyolítani, s nem tudósok kísérleti nyula az, hanem üzem, ami pénzt hoz, de meg is eszi, ha évekig áll, s azután annyi teher nő nyakába, hogy lehetett akármilyen sok és dús érc, évek kellenek hozzá, hogy behozza, s az is megeshet, hogy sohasem jön be"

n9 A bánya és az ércmű átépítéséhez 1927-ben kezdtek hozzá. Miután a meglevő érckészlet csak 7-8 évi bányászatra lett volna elegendő, ezért új feltárásokra volt szükség.

130 A rendszeres, termeléshez szorosan kapcsolódó feltáró munkák eredményeként vált ismertté a Lahóca keleti szárnyának több további ércteste, a mai számozás szerint a IV., V., VII. és IX. számú érctömzs. Erre az időszakra tehető a Lahóca máig is elfogadható első földtani modelljének a megalkotása, amit Pálffy Móric 1929-ben készített el.

131 A termelés megkezdéséig a Magyar Államkincstár az átvételkor bejárható 2718 fm hosszú vágathoz további 2390 fm új vágatot nyitott. Meghosszabbították a Felső-György-tárót a II. tömzsig, a Katalin-tárót a La127 BÉKÁSSY Jenő 1931. 293-294. 128 SZIGETI Károly 1978. 12. - S. gy. 2008. november 4. A recski Bányász Művelődési Házban rendezett állandó történeti kiállításon látható az eredeti adásvételi szerződés. 129 PÁVAI Vájna Ferenc 1929. 40. 130 BÉKÁSSY Jenő 1931. 293. 131 FÖLDESSY János - BAKSA Csaba - SZEBÉNYI Géza - POLGÁR István 2002. 158.