Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A Recski Magyar Királyi Ércbánya (1926-1944)
hóca északi oldalán már az 1850-es években kihajtott Istenáldás-táróval a hegy alatt 1928-ban összekötötték. Ily módon tárták fel a IV. és V. tömzsöket, majd az Istenáldás-táróból a VI. érces tömzsöt. A feltárások befejezése után Pantó Dezső bányatanácsos új térképeket és ércvagyonbecslést készített. Miután az eredmény nem igazolta az eladáskor szavatolt mennyiségű és minőségű érc meglétét, ezért a Schmidt testvéreknek a vételárból visszatartott 160.000 pengőből csak 110.000 pengőt fizettek ki. Az elhanyagolt üzemből három műszaki szakember közreműködésével és munkájával A bzinger Gyula 132 bányafőtanácsos, Pollner Jenő üzemvezető és Szilas Gyula bányamérnök Közép-Európa egyik legszebb bányatelepét építették ki. 20. kép. Az ércbányatelep üzemen kívül, 1927 elején. Abzinger Gyula a Mosón megyei Kilitiben született 1883-ban. Középiskoláit Székesfehérvárott, a bányászati főiskolát Selmecbányán végezte, ahol 1907ben szerzett bányamémöki diplomát. Kezdetben a Selmecbányái előkészítő üzemek, rövidesen pedig az összes felvidéki bánya ércelőkészítőinek a vezetője lett. Dolgozott a szélaknai bányamémökségnél, majd a Selmecbányái bányaigazgatóságon ércelőkészítő üzemek tervezésével foglalkozott. 1919-ben az m. kir. Pénzügyminisztérium Bányászati Osztályán bányatanácsos. 1920ban a párizsi jóvátételi tárgyalásokon az elszakított Felvidék ércbányászatának szakértőjeként vett részt. Később kétszer küldte ki a pénzügyi kormányzat Németországba: először a kőzetnemesítési, utóbb az ércelőkészítési kísérletek vizsgálata végett. Az 1930-as években a recski ércbánya berendezéseinek tervezésével és a bánya üzembehelyezési munkálataival foglalkozott. BÉKÁSSY Jenő 1931. 296-297.
