Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A Hungarian Copper Limited cég tevékenysége (1880-1883)
A Hungarian Copper Limited cég tevékenysége Az 1880. október 10-én Budapesten tartott közgyűlésén a Mátrai Bányaegylet elfogadta a Hungarian Copper Limited (Magyar Rézművek Kft.) londoni székhelyű angol cég vételi ajánlatát, ill. szerződését. Ezek szerint 1880. október 15-ig az angol érdekeltségű cégnek a Mátrai Bányaegylet minden tulajdonát átengedi, beleértve valamennyi tárót, kohót, ércművet, iszapművet stb. A vevő 15.000 fontsterlinget fizet, ebből 3 ezret készpénzben, 12 ezret pedig névleges értékben úgy, hogy a vevő az eladónak 12.000 fontsterling erejéig részvényeket ad át. A szerződésben a vevő vállalta, hogy 60.000 fontsterling alaptőkével új részvénytársaságot alapít. Ezzel tehát a Mátrai Bányaegylet feloszlott. 75 Az angol céget Budapesten Reményi Antal ügyvéd, angol királyi főkonzulátusi tanácsos képviselte, a technikai főtanácsadó továbbra is Váradi Stoll Károly maradt. Az új vállalkozás eredetileg 60.000 angol font alaptőkével rendelkezett, amit utóbb leszállítottak 40.000 fontra, s ebből a bányaüzem vételére végül 13.370 fontot fordítottak. 1880 őszétől 1881 tavaszáig tartott az új társulat megalakulása és a pénzügyi tranzakció lebonyolítása. Meg kellett ugyanis várni a budapesti bányakapitányság hozzájárulását a bányamű eladásához. Ez alatt érdemleges munkát nem végeztek Recsken. A Mátrai Bányaegylet megszűnésével Ruttner Albert 16 igazgató távozott, s a helyére 1881. március 15-én az akkor 34 éves Varga József bkny&mémÖk. került, aki ettől kezdve mintegy negyedszázadig volt a bánya műszaki vezetője. Az angol cégnél folytatott feldolgozás menetéről 43 évvel később az egykor ott dolgozó Horváth Mihály utólag készült leírása tudósít. Ez a szakember két éven át volt a feldolgozás vezetője, előtte Nagybánya környékén vállalt munkát. 1926. május 18-án Horváth a Pénzügyminisztérium bányászati vezetőjének leírta a következőket: if A bányában...a termelt érc 3-30 %-ig tartalmazott rezet és mázsánként átlagosan 0,0020-0,0080 %-ig aranyos-ezüstöt, amelynek igen magas aranytartalma volt. Az érceket a bánya tárnája előtti téren pörkölés által koncentráltuk, a szabadban pörkölés után válogattuk és fémtartalomban tömítettük. A tömítő pörkölés után klorizáló pörkölés alá vettük és az akkor divatban volt, de soha meg nem felelő lúgzás által az oldott klórezüstöt és rézkloridot vason és rézen kiejtettük, és a nyert rézcementet készelőn beolvasztottuk, ... az ezüstöt űzés által nyertük ki. Az egész kohósítási üzem az ércek fémtartalmának Eger, 1880. október 14. Ruttner Albert igazgató neve a recski anyakönyvekben 1873. március 29-én tűnik fel. - HML IV-416/260. Recsk. Kereszteltek anyakönyve. 1873/44. sz. bejegyzés.
