Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Mátrai Bányaegylet létrejötte

tója, viszont később a kerékkötője volt az itteni bányászat fejlődésének. Viszont kétségtelenül döntő szerepe volt abban, hogy a Pest-Mátrai Bányatársulat irányításával koncentrálni tudta a Párád és Recsk környékén alakult kisebb bányatársulatokat. Ezzel akaratlanul is elősegítette azt, hogy a későbbiekben egyetlen nagyobb vállalat fogja össze a környék ércbányászatát. A Mátrai Bányaegylet létrejötte Miután a Pest-Mátrai Bányatársulat ércelőkészítési és kohósítási kísérletei balul ütöttek ki, felvetődött a gondolat, hogy a kis társulatok a kohósítást és az ércelőkészítést együttesen, közös tőkével oldják meg. Az 1860. szeptember 20-án, Gyöngyösön, gróf Károlyi György elnöklete alatt tartott közgyűlésen: a Gyöngyösoroszi Pál-, a Gömör-Lahócai- és a Parád-Mátrai Bányatársulatok elhatározták, hogy Mátrai Bányaegylet (Matraer Bergwerks-Union) néven egyetlen bányatársulatot hoznak létre. (Már 1858. november 15-én felmerült a fenti vállalatok egyesülésének gondolata, viszont magánjogi vitáik miatt akkor nem tudtak megegyezni.) A fordulatot az 1861. november 24-én megalakult Mátrai Bányaegylet hozta meg, amely Recsk határában, a Lahócában tartósan működő ércbányát tudott nyitni, s e vállalat, valamint későbbi jogutódai a Lahócára koncentrált réz-, arany- és ezüstérc-kitermelését 1979-ig sikerrel folytatták. A Mátrai Bányaegylet az összes korábbi társulatot egyetlen vállalatba olvasztotta, amely igen jó anyagi kondíciókkal rendelkezett. Miután a kibocsátott 12.800 bányarészvényből 3400-zal kártalanították a korábbi tulajdonosokat, 8400-at egyenként 50 osztrák forintért adtak el, s további 1000 darab részvény eladásával forgótőkéhez is jutottak. Végül is 420.000 osztrák forint értékű üzleti tőkével,

48 s 200.000 négyszögöl, azaz 125 katasztrális hold kiterjedésű bányatelekkel rendelkezett az új vállalkozás. A Mátrai Bányaegylet ügyeit 12 tagú Igazgató Tanács vette kézbe, amelynek elnöke gróf Károlyi György volt, aki e tisztséget - egy megszakítással - haláláig (1877) ellátta. Az Igazgató Tanács tagjai közé kerültek még mások mellett: Erdey Pál (Vác), Brezovay Imre (Gyöngyös), Katona Lajos, Puszta Tamás (Káta), Gömöry János (Pohorella), Szelényi Gusztáv (Bécs), Sirk Károly (Pusztasőreg), Roykó Lajos (Aszód).

49 Az igazgatóság székhelye és az egylet főpénztára Pesten volt. Az egyesült társulatok igazgatásával egyelőre Dobai Vilmos igazgatósági tagot bízták BÓDI G. Mária 1976. 18-19. MONTEDEGÓI ALBERT Ferenc 1868. 426.