Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A recski ércbányászat kezdetei
Az akkori magyar kormány kiküldte Oszwald Lajos bányamérnököt a helyszínre, aki a lelőhelyet a Báj-patak felett, az Aszalás-hegyen alkalmasnak tartotta bánya nyitására. Oszwald a felfedezésről jelentést tett a császári minisztériumnak, amely azonnal intézkedett. Még abban az évben odarendelte Koczka János szomolnoki bányaigazgatót; 1849. november 12-től 27-ig tartózkodott a terepen, és a lelőhelyen aknát nyitott. Munkáját Twerdi Vilmos gyakorló bányász folytatta az aknában. 21 Miután az osztrák - magyar államkincstár 47 m hosszú vágatot kihajtatott, s több termésrezet nem találtak, a bányászatot 1850-ben abbahagyták. Oszwald Lajos bányamérnöktől Wilhelm Haidinger geológus személyesen értesült e vizsgálatok eredményeiről, majd az utóbbi 1849. december 21-én egy természettudományos kérdésekkel foglalkozó társaság előtt előadást is tartott a recski termésrézről. 22 A következő évben pedig Note über das Vorkommen von gediegenen Kupfer zu Recsk bei Erlau in Ungarn címen röviden írt az Aszalás-hegyen, a Báj-patak fölött talált termésrézről. 23 Ez a legelső, geológus szakember által írt tudósítás a recski rézércről. Éppen a báj-pataki termésréz-lelet hatására egyfajta kutatási láz tört ki a Mátra, pontosabban Parádfurdő és a távolabbi Gyöngyösoroszi határában. Ide tartozik, hogy a történelmi múltban a Mátra területén a felszín közelében a termésréz bizonyára gyakorta előfordult. Erre utal, hogy 1950 júliusában kőfejtés során - az Államvédelmi Hatóság recski bányájában - rábukkantak arra a gazdag bronzkori leletre, amelyből 7 kard, és 4 kardtöredék került az egri Dobó István Vármúzeumba. 24 Ezen kívül Gyöngyössolymos határában 1945-ben és az 1950-es években kisebb, majd 1961-ben egy nagyobb bronzleletet találtak. A gyöngyössolymosi bronzkincs elrejtésének korában, azaz az ún. Hallstatt A periódus középső időszakában, Kr. e. 1100 körül Észak-Magyarország területén az ún. Kyjatice-kultúra népe élt, s a leletek - közöttük a recskiek is - e népcsoport emlékanyagába sorolhatók. 25 A Lahóca érckincsének felfedezéséhez szükséges kutatási lendületet az hozta meg, hogy a Recsktől 1-2 km-re húzódó, ma Darnó-vonalként ismert regionális szerkezeti övben termésréz-ércesedésre bukkantak. A felfedezésnek nagy jelentőséget tulajdonítottak az 1848-49-es forradalom leverése utáni Magyarországon földtani térképezést végző osztrák geo21 KUBINYI Ferenc 1867. 2-3. 22 KISS János 1958. 33. 23 NOSZKY Jenő 1926. VIII. 24 DIV LUK TD 81. 16. 1. Muzeális tárgyak első leltára 1949. október 14-től. 50. 243.; 50. 344. - 50. 352. számú leltári tárgyak. 25 KEMENCZEI Tibor 1970-71. 136.
