Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A recski ércbányászat kezdetei
lógusok. A területet - erős túlzással - az USA-beli Felső-tó környéki üledékes ércesedéséhez hasonlították. A báj-pataki termésréz néven ismertté vált indikáció eredete, jelentősége máig nem kapott elfogadható magyarázatot, ugyanakkor felkeltette a környék vállalkozóinak érdeklődését. 26 Az 1850-es évek elején sorra alakultak a bányatársulatok a korábban megismert Párád és Recsk közötti ércesedésekre. Vrányi György és Vass Elek bányáin kívül összesen hat különböző vállalkozás létrejöttéről tudunk. Ezek a következők: 1. a Pest-Mátrai Bányatársulat (Parádfurdőn), 2. az Egyességi Bányatársulat (Parádfurdőn), 3. a Gömör-Lahócai Bányatársulat (a Lahóca északi oldalán), 4. a Katalin Bányatársulat, 5. a Veresvári Pál, Róza, Etelka Bányatársulat (a Vörösvár-hegyen) és 6. a Gyöngyösoroszi Pál Bányatársulat. A korabeli bányatársulatokról tudni kell, hogy azok több személynek bányaművelési célra alakult olyan egyesületei, amelyben a résztvevők mind az üzletvitelhez szükséges pótfizetésekért, mind pedig az egyesület nevében harmadik személyek felé elvállalt kötelezettségekért csak a közös vagyonban való bányarészük arányában voltak felelősek. Ugyanakkor minden egyesületi tag a bányarészvénye arányában részesült a tiszta jövedelemből. A bányatársulat tagjai, a bányatársak a közös vagyonból őket megillető bánya-részjegyeket (kuxákat 21 ) birtokoltak. A kuxa, vagyis a bányarészjegy vagy bányarészvény az egy bányatársulathoz tartozó bányatársak arányos része a közös vagyonban, s az ingó dologi minőségű tulajdon volt, amely a piacon szabad forgalom tárgyát képezte. A bányarészek tulajdonjogi megszerzéséhez bányahatósági átírásra volt szükség. 28 A legfontosabb különbség a bányatársulat és részvénytársaság között, hogy az előbbi csupán a személyek, viszont a részvénytársaság már a tőkeértékek egyesítését jelenti? 9 FÖLDESSY János - BAKSA Csaba - SZEBÉNYI Géza - POLGÁR István 2002. 156. Kuksza: a Kux szó a németben, a magyarban és a szlovákban egyaránt tőzsdeileg forgalomba hozható bányarészvényt jelentett. A régi magyar bányaszabályzatok szerint egy bányatelep 128 kuxnál többre nem tagozódhatott, s egyegy kux legfeljebb 100 részből állhatott. - GERGELY Ernő 1986. 319. SCHACKBéla 1931. III. 127. SCHACKBéla 1929.1.217.
