Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Küzdelem a bánya és az ércmű fennmaradásáért

nagy-lipóti III-IV. tárókban az 550-es telér mellékereit és hintetlen ércesedett mellékkőzeteit találták meg. A nagyobb méretű bányászati feltárást a fenti előzmények után 1959-ben indították meg. Az ércesedés kiterjedésének és méretének megállapítása céljából a parádsasvári altárót (Béketáró) 1388,8 fm hosszan kihajtották. Emellett folyt az ún. 550-es telér feltárása a Vércverés - Nagylápafő szakaszon, amelynek során az 545,5 és a 741,0 m tengerszintfeletti magasságok között a kihajtott II., IV., V., VI. és a VII. tárókkal az érces télért több helyen is elérték. Az előrehaladott kutatások nyomán 1965 elejére már kirajzolódott az érces terület. A bányászati feltárások 1968 végéig tartottak a térségben.

231 1966 áprilisában az akkor már kimerülőben lévő recski ércüzem ellátására Parádsasváron tervezték még ércbánya nyitását, miután félmillió tonna művelésre alkalmas arany- és ezüsttartalmú ólom- és cinkérc-lelőhelyre bukkantak a Mátra-árnyék és a Nagy Lipót hegy között, 545 méter magasan. A tervek szerint a recski érckészletek kimerülése után a mátraszentimrei telér ércvagyonával együtt elláthatta volna alapanyaggal a recski ércelőkészítő üzemet. Az elképzelések szerint a termeivény keskeny vágányú vasúton, majd siklón és közúton jutott volna Recskre.

232 A nagy mélységű recski ércelőfordulás kiaknázásának terve azonban ezt az elképzelést háttérbe szorította.

233 A bányában tömedékként elhelyezett 800.000 m

3 flotációs meddő, s a bentmaradt gyenge minőségű (0,2-0,3 % rezet tartalmazó) érc, valamint a ki nem termelt gálicos tömedék pirittartalma a bányában megtelepedett szulfidbontó baktériumok hatására gyorsan bomlott, aminek következtében kioldódtak a fémek. Ezért már az 1960-as évek végén is végeztek kísérleteket a bányavíz Cu-tartalmának kicementálására vagy szulfid alakjában való kinyerésére. Az eljárás lényege a baktériumokkal való intenzifikált lúgozás volt laboratóriumi viszonyok között. A kísérleteket az Országos Érc- és Ásványbányák Központi Laboratóriumában végezték Egerben. E módszerrel már az Egyesült Államokban is próbálkoztak. Az eljárás során használt különleges baktériumféleség savas közegben is tenyészik. Ha azonban három vegyértékű vasat tartalmaz az oldat, akkor ez az ún. lúgozó oldat képes feloldani az egyébként savakban oldhatatlan fémszulfidokat, így a rézszulfidokat is. Közben a három vegyértékű vasoxid (ferri) két vegyértékűvé (ferro) válik. A baktériumnak abban van szerepe, hogy képes viszszaoxidálni a két vegyértékű vasoxidot három vegyértékűvé, miközben ki vonhatóvá válik a fém, azaz a réz az oldatból.

234 1 VARGA Gyula-CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY Erika - FÉLEGYHÁZI Zsolt 1975.361. 2 CSIFFARY Gergely - CS. SCHWALM Edit 2001. 63. 3 KUN Béla 1996. 576-577. 4 SUGÁR István 1980. 4.