Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Néprajzi viszonyok - A bányász helyzete a társadalmi életben

így megy ez nap nap után, egészen addig, míg műszakot, vagy munkahelyet nem cserélnek. A csere is csak annyit változtat ezen a sémán, hogy az időpontok eltolódnak, de különben továbbra is voltaképpen a munka váltakozik az alvással náluk. Legfeljebb vasárnap jut valami kevés idő szórakozásra, ami ugyan legtöbbször korcsmázásból áll. A távoli falukból bejáró, inkább paraszti sorba tartozó bányászok még aránylag egészségesebb viszonyok között élnek. Ezeknek ugyanis otthon is van gondjuk és dolguk. Azonkívül jobban meg is edződnek, mert naponkint a szabad levegőn több órát járnak oda és vissza, s ez egyszersmind a korcsmázástól is elvonja őket. A bányász helyzete a társadalmi életben A bányászok, bár számuk elég jelentékeny, nem képviselnek jelentős politikai és társadalmi súlyú réteget Salgótarján és vidéke életében. Ennek egyrészt csekély műveltségük, másrészt pedig szertehulló, konglomerátszerű struktúrájuk az oka. Azonkívül a nehéz munkájuk okozta fáradság is hozzájárul ahhoz, hogy a társadalommal csak keveset érintkezzenek. Legnagyobbrészt nincstelenek, akik a kezük munkáján kívül semmire sem támaszkodhatnak. Igaz, hogy az egyszerű falusi földmíves szemében magasabb helyet sikerült már nekik kivívniuk. „Úrhoz ment férjhez" - mondja a falusi paraszt, akinek a leányát bányász vette el feleségül. Ellenben az iparos, sőt, már a gyári munkás is lenézi a bányászt, mert hogy neki mestersége van. Azt mondják róluk, hogy „Bányász mindenki lehet." Csak az olyan mesterember megy el bányásznak, aki nem tud megélni az iparból. „A legutolsó gyermek is lehet bányász, mert követ fejteni úgyis tud, akiben van egy kis erő." Ez azonban nem egészen így áll. A bizonyítványt kapott vájár mindenkor tartja magát annyinak, mint az iparos, vagy a gyári munkás. Mert „A bányásznak mindenhez kell értenie." Különben is elég hosszú ideig tart, míg valakiből vájár lesz. A bányászgyerek ugyanis, ha elvégezte a kötelező elemi iskolát, s így elég erős,