Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Néprajzi viszonyok - A bányász helyzete a társadalmi életben

idős már hozzá, tehát 14-15 éves korában elkezdi a legalacso­nyabb fokon. Valamelyik szénosztályozónál mint válogató gyerek megtanulja a szénértékelést. Megismeri, hogy mi az égő pala, amit ki kell dobni. Innen aztán, ha elég erős fizikuma van, átkerül fé­kesnek, csilletologatónak valamelyik rakodóra. Csak ha itt hosz­szabb időt töltött, kerül át az igazi bányaüzemhez, ahol mint kül­színi munkás dolgozik egy ideig. Úgy 18 éves korában aztán, ha elég ügyesnek látszik, beveszik valamelyik bányászcsapatba, ha üresedés van, csillésnek. Ekkor kerül le tulajdonképpen a bányába. Ott is eleinte nemigen kerül a munkahely közelébe, hanem mint csatlós, vagy mint jelző, a szénszállításnál vagy mint légzáróajtó­felvigyázót foglalkoztatják. Később veszik be a bandába, s kerül a munkahelyre, hol az ácsolatkészítésnél, sínfektetésnél segít. Sze­net lapátol, válogat, csillét rak meg, s a megrakottakat kitolja, s egyéb ilyen alantasabb munkát végez, míg aztán jó pár esztendő múlva segédvájár lehet. Ekkor már réselni is segít, de még nem önállóan. Köteles a vájár tanácsait követni. Végre hosszú évek múlva, ha már elég ügyes és gyakorlott, kapja meg a bizonyít­ványt. Most már önállóan is alakíthat bandát. Azokból lesz a jó és képzett vájár, akik ezt a nehéz és hosszú utat alaposan végigjárták. Ellenben aki felnőttkorban, vagy valami összeköttetés révén jut el ide, az sohasem lesz olyan ügyes. A kitanult vérbeli bányász nem is tekinti másnak, mint kontárnak a más pályáról jöttét. A bányaaltiszt szinte kiskirálynak tekinti magát, s nemegyszer óriási tekintélyt szerez egy-egy főaknász, aki bányamesteri címet kap, s így mindjárt a bányamérnök után következik. A bánya organizációja nem volna teljes, ha az altiszti karról nem emlékeznénk meg. Ezek legtöbbször magasabb képzettségű, rendesen polgári, s különösen bányaiskolát végzett egyének, akik vezető szerepet visznek az egyszerű bányászok között. Két cso­portra oszlanak: úm. üzemiekre és adminisztratívokra. Az üzemi altiszti karba tartozik bent a bányában az aknász és a főaknász, a külszínen pedig a felvigyázó. Adminisztratívok a térmester, lo­vászmester. Az üzemi altiszti karba tartozik még a főszerelő és a kovácsmester, akik szintén havidíjat kapnak, nem pedig órabért, vagy akkorddíjazást.

Next

/
Thumbnails
Contents