Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)
Néprajzi viszonyok - A bányásztársadalom tagozódása
Manapság az idegen nyelvűek zöme feloldódott a palócságban. Ez a sorsa a többinek is. Egy pár öregebb ember idegen akcentusa őrzi már csak a hajdani kor emlékét, mikor magyar szó legkevesebb volt hallható a bányászok között. De tulajdonképpen azért nem olvadtak be a palócságba, sőt ellenkezőleg, azt változtatták meg az érintett környezetben igen erősen. Egy sajátságos néprajzi típus alakult ki, amelyben egyre jobban elmosódnak a palóc vonások és valami kevert, városias, internacionális jelleg fejlődött ki nyelvben és szokásban is. Ezt az iskolának és az iskolán kívüli népművelésnek volna feladata lassankint magyarosabb és nemzetibb jellegűvé tenni, és ami igen lényeges, és amiben a legnagyobb a hiány, a józanságot köztük elterjeszteni. Ezt a mai, keverék bányásztípust a falukról bekerült fiatalabb (hiszen erre a munkára elsősorban a fiatalság vállalkozik) palócság is, férfiak, méginkább a nők, csakhamar magukévá teszik. Annál is inkább, mert a bányához tartozó munkások részére, hogy magának igazi, használható munkásgárdát biztosítson, a bánya már kezdettől fogva kisebb-nagyobb lakótelepeket, kolóniákat épített. Ezek uniformizáló hatása alatt fejlődött ki az új, sajátságos néprajzi típus: a salgótarjáni bányásznépség. A bányásztársadalom tagozódása A bányászok tulajdonképpen két fő csoportra oszlanak lakóhelyöknek a bányától való távolsága szerint. Megkülönböztetünk bejáró és helyben lakó bányászokat. Helyben lakó bányászoknak azokat nevezzük, akik a bányához közel levő községekben, vagy főként a bánya mellé épült, hozzá tartozó kolóniákban laknak. Míg a bejáróknak a távolabb fekvő falvakból kell naponta bejárniok, néha kétórányi, vagy még nagyobb távolságból. Ez persze 3^1 óra többletet jelent nekik naponta a munkában eltöltött rendes időn kívül, mely utat rendesen gyalogosan kell megtenniök. Lényegesen más életkörülmények között élnek tehát ezek. A bejáró és helyben lakó között van még egy más, szintén élesen elkülönítő tényező. Mégpedig az, hogy a bejá-