Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

ispán Gölnicbánya és Jekelfalva vitájában hoz döntést. 1391-ben a jászói prépost oklevele újonnan szabályozza a vitás kérdéseket Gölnicbánya, Szomolnok és Jekelfalva között. FCD IX. kötet, 4. rész 683-684. és 5. rész 210-211., X. kötet, 1. rész 723-724. 1435. - Zsigmond király megerősíti Gölnicbánya város szabadságait és kiváltságait, majd 1437-ben szabályozza a város körüli erdők használatát. Wenzel 1880. 331-333. 1500. - Megtörténik a gölnici bányajog összefoglalása 16 cikkelyben, és ehhez csatolják a gölnici bányamester utasítását is a bányajogi előírások alkalmazásáról. Wenzel 1880. 326-330. 2.2. Igló (Zipser Neudorf - Szepes vármegye) 1312. - I. Károly Illés fia Istvánnak (Görgey Istvánnak)

78 adományozza az iglói urbura negyedét („quartam partem vrbure nostre de cupro, vei cuiuscunque minere fiierit, nobis in Iglo"). Az adományt 1314. december 21-én újra megerősíti. 1347. - A szepesi káptalan oklevele tanúsítja a Görgey családnak adományozott bányászati jogot. FCD VIII. kötet, 5. rész 79-80. és 89-91., AKO III. kötet, 860. sz., Wenzel 1880. 99-100., KBM. 1412. november 8. - Zsigmond 13 szepességi várost - közöttük Igló bányavárost - zálogba adja Ulászló lengyel királynak. A városok megtarthatják korábbi önkormányzatukat. Visszacsatolásukra csak 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor kerül sor. MBÉT I. kötet 79., Benda I. kötet 245. 1416. - A szepesi káptalan bizonyságlevelet ad ki Igló város erdőbirtokának rendezéséről. Wenzel 1880. 357-359. A Szepességben a Görgey család volt a legjelentősebb bányavállalkozó földesúr, akik V. Istvánnak a szepesi szászok részére 1271-ben adott kiváltságlevele alapján gyakoroltak bányajogosítványokat.