Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1435. - Zsigmond király átírja és megerősíti Igló városnak a huszita mozgalom idején megsemmisült privilégiumlevelét. Az oklevél a város bányászati jogosítványait is újból megállapítja. FCD X. kötet, 7. rész, 667-671. 1478. január 16. - A szepesi káptalan bizonyságlevele Iglón vasbányákat (fodina ferri) említ és két rézhámorról (malleos alias hámor mumcupatum coprum cudentes) is szól, melyek közül „a Langhamer nevű a Hernád folyón, a Czethewl nevű a Hawbnyczon épül a Theplycze-re vezető út mentén ". MOL 200 LDL 75101. 2.3. Jászó (Jasov - Abaúj-Torna vármegye) 1243. - A tatárjárást követően Albert jászói prépost Jászó lakosainak, elpusztult kiváltságlevelüket pótolandó, újból megadja a bányaművelési jogot, és a város jogállását is a bányaszabadság értelmében szabályozza. „ Továbbá rendelkezni fognak... a fémek keresésének vagy felhasználásának szabad tehetségével. " FCD IV. kötet, 1. rész 304-306., Wenzel 1880. 88., KBM. 1255. - IV. Béla megújítja és megerősíti a jászói prépost bányászati jogosítványait. FCD IV. kötet, 2. rész 299-303. 1290. - III. András dekrétuma megerősíti IV. Bélának és V. Istvánnak a jászói monostor részére szóló adományait. „ Királyi jóakaratunk különös kegyelméből megengedjük ezenfelül ama monostornak, hogy a monostor prépostja és konventje rendelkezzék az arany és az ezüst kivételével mindenféle fém — tudniillik a réz, a vas, az ólom és az ón - ha történetesen azon monostor birtokainak, vagy földjeinek a határai és határvonalai között ilyet találnának, vállalkozók számára való bérbeadásának és az ebből való jövedelem kellő és szokásos része beszedésének a szabad lehetőségével; ezen fémek bányái kapcsán semmiféle követe-