Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

hely után őt megillető királyi rész feléről. Wenzel Gusztáv szerint ez utóbbi hivatkozás tekinthető a korabeli Garam-vidéki bányaművelésre utaló első hivatkozásnak. Ha Bálint a helyet a Márkuska falu melletti Aranyas patakkal azonosítja, melynek medréből a neve után ítélve aranyat moshattak. FCD I. kötet, 428-439. 1270. - IV. Béla királynak Baka (Bakabánya), Gukes és Bagana településekre vonatkozó adománylevele, „ Wernelio, Wyllam, Thamar és Alberto" selmeczbányai polgárok számára. Az adománylevelet ÍV. Béla halálát követően, de még ugyanebben az évben V. István, majd 1272-ben IV. László király is megerősíti. ÁUO VIE. kötet 253-254, 289. és EX. kötet 1-2. 1276. körül. - TV. László kiváltságlevele Bakabánya polgárai részére. A privilégium alapján Bakabánya királyi bányateleppé válik. FCD Vn. kötet, 5. rész 425-426. 1321. - I. Károly Hazlaw fiainak, Gyulának és Endrének adományozza Bakabánya királyi bányatelepet és a körülötte egy mérföld sugarú körrel határolt területet. FCD VIII. kötet, 7. rész 259-260., Wenzel 1880. 40. 1331. - Tar Detre unokája, Miklós mester átengedi a területet Martinus-nak, hogy oda hospeseket telepítsen. Az oklevél szerint a falut Csetnek mintájára kell megszervezni, és a település megkapja Korpona jogát. Ha Bálint szerint az adományozásból arra lehet következtetni, hogy célja Csetnekhez hasonlóan iparos- és bányásztelepülés alapítása volt. IIa I. kötet 156. 1334. - I. Károly oklevele, amely már ezüstbányákról is említést tesz Bakabányán („pro fidelibus ipsorum seruitys argenti fodinam suam, Bakabánya vocatam"). FCD Vm. kötet, 7. rész 259-260.