Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

királynő 1504-ben újabb rendelkezéseket tesz az elzálogosítás ügyében. MOL 2001. DL 24385. és DL 38747., Wenzel 1876. 51. 1502. május 18. - II. Ulászló szabadalomlevélben hatalmazza fel az alsó-magyarországi bányavárosokat és lakosaikat, hogy minden külső támadó - név szerint a Dóczyak - ellen, „midőn jogaikat háborgatni vagy sérteni akarják, magukat saját erejükből védelmezzék meg", továbbá megerősíti, hogy a bányavárosoknak a kincstári erdőkben jogukban áll fát vágatni. Utóbbi rendelkezését 1504. február 28-án és 1507. március 20-án is megismétli, ami arra utal, hogy ebben az időben a bányavárosokat a környék urai rendszeresen korlátozták „faizási" joguk érvényesítésében. Wenzel 1876. 46-47., ABT I. kötet 88. 1504. március 15. - II. Ulászló rendeletet intéz az alsó-magyarországi városok összes polgáraihoz, lakosaihoz, montanistáihoz és urburariusaihoz bányaügyekben. Főkamaragróffá Thurzó Jánost nevezi ki. Thurzó János, majd Thurzó György és Thurzó Elek egészen 1520-ig töltik be a tisztséget. MOL 2001. DL 86724., FKG. 1504. november 29. - A zágrábi káptalan előtt „Henyngh-i János fia, András de Zomzedvara" Zólyom megyei rézbányáját, illetve egyéb tartozékait Tamás esztergomi érsekre és rokonaira hagyja. MOL 2001. DL 88918. 1507. április 19. - Thurzó György levélben kéri a bányavárosokat, hogy küldjenek valakit a diétára a városok kiváltságleveleivel. MOL 2001. DL 46788. 1514. június 12. - II. Ulászló király Lévai Cheh Zsigmondnak meghagyja, hogy a bányavárosokat, különösen Bakabánya lakóit különféle vámokkal és kilencedekkel ne zaklassa. MOL 2001. DL 88500. 1519. - II. Lajos megerősíti a hét alsó-magyarországi bányaváros kiváltságait. Wenzel 1876. 26-27.