Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)
II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források
1401. január 17. - Zsigmond király rendeletben hívja fel a bányavárosok figyelmét arra, hogy a pénzverők kizárólag a kamaragrófok hatósága alatt állnak, és az örökösödési díj kivételével minden adófizetés tekintetében mentességet élveznek. ABT I. kötet 32., Krizskó 14. 1405. február 7. - Zsigmond oklevélben szabályozza Körmöcbánya, Selmecbánya, Újbánya, Bakabánya, Besztercebánya és Libetbánya arany-, ezüst- és egyéb ércbányászatát. A király újbányái tartózkodása során kiadott rendelet minden feddhetetlen embert feljogosít új bányák nyitására és az elhagyott bányák újbóli művelésbe állítására, és ezeket a bányászokat egy év időtartamra felmenti minden urbura fizetése alól. A király emellett meghagyja Báthi Jakab kamaragrófnak és Holalbrecth András bányabírónak, hogy minden lehetséges módon támogassák a bányaművel őket. FCD X. kötet, 4. rész 818-820., ABT I. kötet 34., Krizskó 14-15., Relkovic 105. 1405. - Zsigmond meghívja a bányavárosok követeit az április 15én Budára meghirdetett országgyűlésre. Az országgyűlésen szabályozzák a városok rendi jogállását és hatóságát. Ekkortól beszélünk a hat, majd a Selmecbányától 1466-ban elszakadó Bélabánya csatlakozásával hét bányaváros szövetségéről 35 . ABT I. kötet 33. 1424. - Zsigmond király úgy rendelkezik, hogy a királyné szlavóniai birtokaiéit és jövedelmeiért cserébe megkapja a Garam-völgyi Ez esetben nincs szó olyan okiratba foglalt szövetségről, mint a felsőmagyarországi bányavárosok esetében (1487), a szövetség elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a királyok több esetben is közös oklevélben szabályozták a bányavárosok kiváltságait, és emiatt azokat közösen is gyakorolták, majd előbb bányajogi, utóbb egyéb polgárjogi kérdésekben is összehangolták joganyagaikat, illetve közös felsőbírósági fórumot is létrehoztak. A bányavárosok ilyetén közössége egészen 1863-ig maradt fenn.
