Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források Alsó-Magyarország megjelölését, mint területi egységre vonatkozó kifejezést a korszak végéig nem alkalmazták, de e kifejezés közismertsége miatt mégis a legalkalmasabb arra, hogy a fejezetben felsorolt dokumentumokban szereplő településeket és vidékeket csoportosítsa. Az alsó-magyarországi bányavidék fogalma alatt eredetileg főleg a Garam völgyének középső szakaszára koncentrálódó ércbányászat területét értették, mely fokozatosan szélesebb területen is tért nyert. Emiatt ide sorolom Hont, Zólyom, Bars megyéken túlmenően a Pozsony, Nyitra, Nógrád, Liptó, Túróc, Trencsén és Árva vármegyék területére vonatkozó forrásnyagot is. Meg kell jegyeznem ezen kívül, hogy nem a korabeli vármegye-rendszert

33 vettem figyelembe a források csoportosításánál, hanem a könnyebb beazonosítás érdekében az egyes vármegyék XIX. századi megnevezését és területét vettem alapul. A fejezeten belül először a bányavidék egészére vonatkozó általános jellegű forrásokat veszem sorba, és ezek között tüntetem fel azokat a dokumentumokat is, melyeket nem tartottam szükségesnek önálló alfejezetbe sorolni. Ezt követően önálló alfejezetekben adom közre a hét alsó-magyarországi bányavárosra, majd a bányavidékhez tartozó egyéb bányavárosokra vonatkozó dokumentumokat. Ezt a szerkesztési elvet alkalmazom a továbbiakban a többi fejezet esetében is. Szent István idejéből mintegy 40 királyi vármegye (várispánság) létezésére lehet következtetni, a XII. század közepétől ez a szám már 70-re emelkedett. A változások túlságosan összetettek voltak ahhoz, hogy a korabeli területi egységeket követhetően használni lehetne.