Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1. A bányavidékre vonatkozó források 1198. - Az esztergomi érsekség vámszabályzatát tartalmazó oklevélben szereplő, aranybányákra („aurifodinam") vonatkozó kifejezés a Garam-völgyi bányavidéken folyó bányászatra utaló első forrás. 1255-ben a vámszabályzatot kiegészítették, és a szabályzat ekkor keletkezett része már külön vámtételt állapít meg a velencei kereskedők részére. FCD Vn. kötet, 5. rész, 143-146., Knauz II. kötet 238-239. 1241. - A Bajdar és Orda által vezetett, Morvaország felöl támadó tatár seregek feldúlják Selmecbányát, Bélabányát, Besztercebányát, Zólyomot, Korponát, és annyira elpusztítják az egész Garamvidéket, hogy még a mongol seregek 1242 tavaszán történt kivonulása után is 3 évig szünetel minden bányamüvelés.

34 ABT I. kötet 9., Kachelmann II. kötet 101. 1243. december 28. - IV. Béla megújítja és felsorolja zólyomi népeinek kiváltságait, és ezek között a kővágás jogát is megemlíti. Az oklevelet abból a szempontból tartom érdekesnek, hogy a kőbányászat joga - mint ahogy erre a tardosi márványbánya esetében (—• 172. fejezet 1218) már utaltam - nem volt királyi jog, hanem a föld birtoklásából fakadt, ezért nem is volt általános, hogy a királyi privilégiumok ezt külön nevesítették volna. Szentpétery I. kötet, 1. füzet 225., FCD IV. kötet, 1. rész 332-333. 1275. - ÍV. László király Dénes nádor fiainak birtokába visszabocsátja azon húsz hold földet, melyet IV. Béla a losonczi földbirtokból ezüstbánya müvelésére kiszakíttatott. Az oklevél a bányászati célból történő királyi „kisajátítás" gyakorlatára utal, mely szerint a bányaművelés időszakára a király - csereingatlan biztosítása nélkül - elvonja a bányászattal érintett birtokrészt annak tuTöbb szerző is ebben a dokumentumban foglaltakra alapozza 1245-re Selmecbánya privilégiumainak megerősítését, város- és bányajoga királyi jóváhagyását IV. Béla által.