Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai

Ezzel a törvénnyel a bányavárosok területén már régóta alkalmazott jogelvet teszi általánossá. 5 CJH, ABT I. kötet 110-111., Schmidt I. kötet 90. 1524. - A Pesten tartott országgyűlésen a rendek olyan határozatot hoznak, hogy „az ország zsírját kiszívó Fuggereket" az országból ki kell űzni, de a király végül ezt a határozatot nem erősíti meg. A Kormánytanács ugyanakkor vizsgálatot rendel el a Fuggerek gazdálkodásáról, és 200.000 forintra bírságolja a Thurzó-Fugger rézvállal atot. ABT I. kötet 111-112. 1526. - A mohácsi csatavesztés, majd az azt követő események alapjaiban rázzák meg a Magyar Királyság politikai, gazdasági és szervezeti rendszerét. A bekövetkező változások fokozatosan új alapokra helyezik a magyar montanisztika viszonyait is. 2. Az esztergomi érsekség pisetum-jogára és bányászati jogosítványaira vonatkozó források Az alábbiakban közölt okmányok és események önálló fejezetbe csoportosítását alapvetően az indokolja, hogy az egyes dokumentumokban megfogalmazott jogosítványok címzettje ugyanaz a személy (nevezetesen az esztergomi érsekség, illetve annak mindenkori érseke), ugyanakkor ezek a kiváltságok nem korlátozódnak az ország valamely szűkebb területi egységére, hanem általánosak. A Pallas Nagy Lexikona erre vonatkozóan a következőket írja: „a pisetum-jog az esztergomi érseknek a szent királyoktól nyert azon régi jogán alapszik, mely szerint oly királyi kamarákban, hol dénárokat vernek, minden földolgozott márka után egy nehezék finom ezüstöt nyertek, a pénzverésnél használt veretminEz a törvényi rendelkezés a bekövetkező események miatt a gyakorlatban aligha valósulhatott meg, ugyanakkor a Habsburg királyok uralkodása alatt számtalan esetben hivatkoztak rá, mint az ország régi jogára.