Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai

tákat pedig egyedül csak az. ő megbízottjuknak (pizetarius) őrizete alatt lehetett tartani". 1198. - Imre király úgy rendelkezik, hogy az esztergomi érsekség - amint ezt már Szent István és Szent László királyok is rendelték - minden királyi jövedelemből

26 tizedet kapjon. Ez az oklevél az első fennmaradt forrása a pisetum-jog szabályozásának. 1465. február 16-án az oklevelet I. Mátyás király, majd 1498-ban II. Ulászló is átírja és megerősíti. Szentpétery I. kötet 54., FCD II. kötet 324-325. 1211. február 12.-én III. Ince pápa jóváhagyja az esztergomi és a kalocsai érsek egyezségét, mely szerint a pénzverésből eredő tizedjövedelem az esztergomi érseket illeti meg, bárhol is verik a pénzt Magyarországon. FCD III. kötet, 1. rész 129-134. 1218. - II. András megerősíti Imre király korábbi (ismeretlen) oklevelét a tardosi márványbányáknak az esztergomi érsekség részére történő adományozásáról. Ez az első fennmaradt oklevél, amely nem a királyi jogok közé sorolt arany, ezüst vagy sóbányászatra, hanem az egyébként földesúri jogok körébe tartozó „kővágásra" vonatkozik. FCD Ül. kötet, 1. rész 255-257. 1221. - III. Honorius pápa két oklevélben is elismeri az esztergomi érsekség pénzverés után járó tizedjövedelmét. ÁUO I. kötet 176., FCD IJI. kötet, 1. rész 347-348. 1256. - IV. Béla két oklevélben is szabályozza az esztergomi érsek felügyeletét a szlavóniai „puckruch" kamarájában. Az oklevelek szerint a báni pénzverdében az érsek nem csak jogokat gyakorolhat, de mindezért még jövedelmet is élvez. FCD IV. kötet, 2. rész, 370-372. 1256. - IV. Béla kiváltságlevelet ad az esztergomi érsekség részére, mely szerint az országban bárhol szabadon nyithat és művelhet E körbe tartoztak természetesen a bányászat után a királyt megillető jövedelmek is.