Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források

ak erdeiben szokták vágni, ebben őket megháborítani ezután se merészeljék. MEO I. kötet 27. 2.5. Désakna (Szolnok-Doboka vármegye) 1245. - IV. Béla Lászlónak, Lónya fiának adományozza Désaknát (Desocana), hivatkozva arra, hogy Désaknát László elődei már I. Bélától (1061-1063) adományba kapták.

91 FCD IV. kötet, 1. rész, 392-394. 1248. - TV. Béla az egri püspöknek a sárosi és eperjesi dézsmákért cserébe többek között egy désaknai sóbányát (salis fodinam liberam, in Deszakna) adományoz. FCD IV. kötet, 2. rész 16-20., MBÉT I. kötet 50. 1291. - Hl. András előbb megparancsolja Péter gyulafehérvári püspöknek, győződjön meg róla, hogy a désaknai királyi hospesek kiváltságlevele a tatárok betörésekor valóban megsemmisült-e, majd új kiváltságban rögzíti a hospesek jogait, többek között a sóvágással és a sójövédelemmel kapcsolatos jogokat. „...Továbbá elrendeljük, hogy kamaránknak az időről-időre állított ispánjai a Desakna-i sóvágóknak, vagyis sóbányászoknak minden száz sóért négy nehezéket tartozzanak fizetni olyan dénárokban, amilyenek akkor abban a tartományban forgalomban lesznek, s azon sók szállítóinak az előbb mondott százas szám alatt két nehezéket tartozzanak fizetni hasonlóképpen a forgalomban lévő dénárokban. Továbbá elrendeljük, hogy kamaránk mondott ispánjai minden esztendőben Keresztelő Szent János ünnepéig bármelyik sóaknát a becsléssel együtt hét márkáért tartozzanak megváltani az említett vendégeinktől, s Keresztelő Szent János ünnepétől Szent Márton ünnepéig hasonlóképpen a becsléssel együtt hét márkáért váltsák meg bármelyik sóaknát. Továbbá megengedjük, hogy Szent Márton ünnepe előtt három napon keresztül, és az ünnep után is három napon keresztül - ha Az oklevél keletkezésének időpontja vitatott (1245 vagy 1247). 136