Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1468. - Mátyás király 13.000 aranyforintért a nagybányai, offenbányai és szebeni pénzverő kamarát egy évre Nagybánya város polgárainak adja bérbe. Wenzel 1880. 113., Benda I. kötet 289. 1476. - I. Mátyás oklevele Nagybánya bányaváros és a szomszédos Kővár-i uradalom közötti vitás kérdésekről. 1478-ban és 1490ben a királyi kúria ítélkezik a felek közötti peres ügyben, majd 1505-ben a váradi káptalan oklevelet állít ki az ügy rendezéséről. MOL 2001. DL 46176. és DL 72092, Wenzel 1880. 110. és 408-415., Téglás 1913.346. 1492. február 14. - TI. Ulászló király átírja Mátyás király 1465 augusztus 25-i oklevelét, amely szerint Felsőbánya lakosai Kapnikon bányát nyithatnak. MOL 2001. DL 46176. 1501. október 23. - II. Ulászló megbízást ad a körmöci kamara részére, hogy vizsgáltassa meg, miszerint a nagybányai arany- és ezüst-előfordulások még mindig olyan gazdagok-e, mint egykor, és mire vezethető vissza a bányászat itteni visszaesése. A biztosok 1501. december 27.-én kelt jelentése megerősíti, hogy az előfordulások aranyban és ezüstben ugyanolyan gazdagok, mint régen voltak, de arra is figyelmezteti a királyt, hogy a nagybányai bányákba fektetett pénzösszegek csak megfelelő intézkedések mellett bizonyulhatnak jó befektetésnek. Paulinyi 1978. 319-320. 1503. november 16. - II. Ulászló király tudatja a váradi káptalannal, hogy Nagybánya és Felsőbánya polgárai és bányászai bírósága előtt beperelték Bélteki Drágffy Györgyöt és Jánost azért, mert akadályozzák őket a bányáik körül fekvő erdők használatában, bár erre a királyoktól nyert privilégiumaik vannak. A király elrendeli a határjárást a két város és a Drágffyak uralta Kewwar vára és tartozékai között, egyben annak meghatározását, meddig terjed az erdő, melyet ad tria miliaria a polgárok bányászatuk céljaira és házaik építésére használhatnak. MOL 2001. DL 72092.