Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

Az északkeleti bányavidékre vonatkozó források A fejezetben a Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár és Szilágy vármegyék területére vonatkozó forrásokat gyűjtöttem egybe, melyek között legjelentősebb a máramarosi sóvidék sóbányászata, valamint Nagybánya, Felsőbánya és Kapnikbánya ércbányászata volt. 1. Máramaros bányászatára vonatkozó dokumentumok 1329. április 26. - I. Károly a közeli Nagyszöllős privilégiumainak mintájára kiváltságlevelet ad a huszti várhoz tartozó Huszt, Visk, Técső és Hosszúmező részére. A 17 pontból álló kiváltságlevél - amely a máramarosi sóbányászat jogi alapjait is megteremti - tulajdonképpen átirat, egy korábbi elveszett oklevél másolata. 1352. február 18. - I. Lajos király, Miklós fia Ferenc és a Huzt-i villicius kérésére átírja és megerősíti atyja, I. Károly király által 1329. április 26-án a máramarosi hospesek részére kiállított privilégiumot, egyúttal a Szigeth-i Szent Imre egyház plébánosa, Benedek és a Szigeth-i királyi jobbágyok és népek kérésére - részükre - ugyanazt a szabadságot biztosítja, amelyet addig a máramarosi Visk, Huzt, Técső és Hosszúmező villa-k hospes-ei élveztek

84

. 1458. - Mátyás király 17 pontba szedett privilégiuma Hosszúmező, Visk, Sziget, Técső és Huszt lakosait „minden többi szabadságokban, de kiváltképpen a sónak minden harminczad nélkül való szabad eladásában megerősíti". Az okleveleket 1472-ben I. Mátyás, 1546-ban I. Ferdinánd, 1582-ben Báthory István, 1593-ban Ezzel létrejön az öt ún. máramarosi koronaváros. 114