Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai

telezhetöen a korabeli királyi pénzügyi igazgatásnak már ebben a korban van királyi tisztviselője. „... te Hagar országában

1 rábeszéltél, hogy szóljak a királynévei, miszerint bízza meg a pénzverésre ügyelőt, hogy Simonnak ezüstjéből pénzt veressen, és pedig 100 fontból: úgy hogy az ebből eredő hasznot megfogom osztani veled. " ÁUO VI. kötet, 573-574. 1095 után. - Könyves Kálmán király uralkodása idejétől a pénzügyi igazgatást (beleértve a bányászatból eredő királyi jövedelmek kezelését is) főleg mohamedán és zsidó vallású kereskedők, pénzemberek (az un. kálizok) tartják kezükben. Egy 1111-ből származó oklevél szerint „institories regiifisci, quos hungarice caliz vocant" azaz „a királyi fiskusok intézőit magyarul kálizoknak hívták". A kálizokat latin nyelvű források „monetariusoknak" is nevezték, amely egyértelműen arra utal, hogy kezükben összpontosult a pénzverés és nyilvánvalóan a pénzveréshez szükséges nyersanyagok biztosítása is. Abu Hamid al-Garnáti

3 erről a következőket írja: „a horezmiek

4 sokan vannak Magyarországon, és a királyt szolgálják... ". HL András uralkodása idején a kálizok alkalmazása a királyi kincstár igazgatásában több összetűzésre is alkalmat ad a nemességgel, a papsággal, illetve a Szentszékkel. Benda I. kötet 97. 1131 előtt. - Először említi oklevél az udvarispán (curialis comes, nádorispán) tisztségét, aki a nádortól átveszi a gazdasági ügyek irányítását és egészen 1214-ig, a tárnokmesteri tisztség kialakulásáig feladatkörét képezi a királyi jövedelmek kezelése. Ebben az időben az államgazdaság és igazgatás még nem válik külön a királyi magángazdaságtól és a pénzügyigazgatást és törvénykezést az uralkodó magángazdaságának tisztviselői, a különböző ispánságok 1 Magyarországon. 2 Jelentése: pénzverő. 3 1150-53 között Magyarországon tartózkodó arab utazó. 4 Mohamedán vallásúak.