Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)
I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai
vezetői intézik. Az árpádkori oklevelekből a kormányzásnak és közigazgatásnak tisztán személyes jellegű képe bontakozik ki. Benda I. kötet 105., FCD TI. kötet 82-85., Ember 24. 1150-53. - A Magyarországon tartózkodó Abu Hamid al-Garnáti említést tesz az ország gazdagságáról: „Országuk, melyet Unkuríjjának hívnak, 78 városból áll, s mindegyikben számtalan erőd, a hozzá tartozó majorságokkal, falvakkal, hegyekkel, erdőkkel, kertekkel. .. Hegyeik sok ezüstöt és aranyat rejtenek magukba. " 1154. - Idrisi arab geográfus földrajzi munkájában ugyancsak beszámol a magyarországi városokról. Benda I. kötet 109-111. 1185 körül. - A III. Béla uralkodásának idejéből származó - a király második házasságával összefüggésben készített - királyi jövedelem-összeírás a pénzverési- és a sóregále bevételeit is felsorolja. Az oklevélben szereplő adatok szerint a jövedelmeknek közel V4-e származott a pénzverésből, mintegy 7 %-a pedig a sóbányászatból és sókereskedelemből. Az egyéb bányajövedelmeket 5 az oklevélben még nem különítették el, így azok mértékére nem lehet következtetni belőle. FCD H. kötet 217-218., Benda I. kötet 120., MBÉT I. kötet 33. és 63. 1190. - Az Ottokár stájer és Lipót ausztriai herceg által megállapított Stein-i vámszabály rendelkezik a Magyarországról szállított áruk vámtételeiről, és ezek között bányatermékek (réz, ón, ólom, vas, kősó) is szerepelnek. Az 1243. évi Hainburg-i vámszabályzat a magyarországi termékek között szintén említést tesz a rézről. FCD VII. kötet, 1. rész 278-285., Bánya 80. 5 A bányajövedelmek a királyi bányaregále-jogból (jus regale minérale) eredtek, melynek jelentését úgy lehet röviden összefoglalni, hogy a bányamüvelés joga független volt a földtulajdontól, és a regálé alá vont ásványokhoz fűződő minden jog a királytól eredt, ezért a kitermelt ásványok után a királyt részesedés illette meg. Elsőként az un. roncaliai constitutio (1158) fogalmazta meg Németországban az ezüstbányák vonatkozásában, és onnan került át Magyarországra is.
