Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A Selmeci Műemlékkönyvtárról

kel függ össze az út-, vasút- és hídépítési művek megnövekvő aránya, különösen az acélszerkezetek és a vasbetonépítés területéről. A hagyományos szakterületek közül - szintén a kor igényeihez igazodva - a kőszénbányászat és energiaipar, valamint a vaskohászat és a vasfeldolgozás szakirodalma növekszik erőteljesen. Az ősi erdészeti tanszék osztódásával az egyes tanszékekhez kerülő szak- és tudományterületek irodalmi beszerzései is megnövekednek és differenciálódnak. Különösen az erdészeti alaptárgyi tanszékek megalakulása (növénytani 1872, kémiai 1884) lendítette fel az állománybeszerzést. Két-három évtized alatt a gondos szerzeményezés jól kiépített biológiai és szerveskémiai alapkönyvtárt hozott létre. Jelentős a mezőgazdasági, a talajtani és a mezőgazdasági-erdészeti termékfeldolgozó iparral és technológiával foglalkozó művek száma is. Új színfoltot jelent a rendkívüli módon megnövekvő társadalomtudományi állományfejlesztés. Ebben közvetlenül Pauer János szerepét értékelhetjük. A hazai jogi és közgazdasági szakirodalmi termés szinte teljes keresztmetszete megtalálható az állományban, (jó alapot adva a miskolci egyetemen egy évszázad múlva meginduló jogászképzésnek). Talán még érdekesebb, hogy rendkívül gazdag a magyar történeti irodalom, holott a korábbi állományban - a szigorú gyűjtőköri gyakorlat miatt - elvétve sem lehetett találni az oktatással közvetlenül össze nem függő, különösen magyar történeti munkákat. A művészeteket főként az 1872-től működő építész szak oktatásához szükséges művek képviselték. Az idegen nyelvek oktatásához és tanulásához a gyarapodó, több nyelvű szótárállomány nyújtott segítséget. Külön is említést kell tennünk a periodikus kiadványok gazdag gyűjteményéről. A 19-20. század fordulóján mintegy 170 kurrens folyóirat és 50 egyéb periodikus kiadvány volt az akadémiai könyvtárban. Ez a szám - tekintetbe véve a még mindig igen szoros gyűjtőköri elveket, s az akadémián művelt szakterületek meglehetősen lehatárolt voltát - igen magasnak mondható. A bányászat, kohászat, ásványtan-feldtan, kémia és gépészet szakterületének minden számottevő periodikus kiadványa megtalálható nemcsak a német nyelvterületről, hanem Angliából, az USAból, Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából, Írországból, Kanadából stb. is. A 12 elektrotechnikai folyóirat közül pl. 2-2 francia, angol és amerikai. A külfeldi tudományos akadémiák kiadványai közül a bécsit, a londonit, a dublinit, a berlinit említhetjük. Az összes folyóiratból 10 angliai, 7 amerikai és 10 franciaországi volt. A 19. század második felében megszülető magyar műszaki és természettudományi folyóiratok közül minden számottevő és alapvető megtalálható az állományban: a Bányászati és Kohászati Lapok (1868), a Feldtani Intézet periodikus kiadványai, a Magyarhoni Feldtani Társulat által kiadott Munkálatok (1856) és Feldtani Közlöny (1872), az Erdészeti Lapok (1861) és az Erdészeti Kísérletek (1899), a Természettudományi Közlöny (1869), a Természetrajzi Füzetek (1877), a Magyar Chemiai Folyóirat (1895), a Technológiai Lapok (1889), a Polytechnikai Szemle (1897) és nem utolsó sorban a Magyar Tudományos Akadémia Mathematikai és Természettudományi Közleményei. A társadalomtudományok területéről az MTA Nyelvtudományi Közlönyét (1862) és a Nemzetgazdasági Szemlét (1874) említhetjük. 5. A Bányászati és Erdészeti Főiskola könyvtára (1904-1918) A főiskola átszervezése A műszaki és természettudományok robbanásszerű fejlődése a 19-20. század fordulóján elkerülhetetlenné tette a korábbi évtizedekben helyesen alkalmazott szakosított képzés felülvizsgálatát. 1891-ben, a pénzügyminisztérium irányelvei alapján meginduló reformmunkálatok célja, egyrészt a hazai ipar igényeihez igazodva a szakok számának kettőre csökkentése, illetve egy-