Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)
II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - Delius bányaműveléstanának jelentősége a francia bányászati-kohászati szakirodalom kialakulásában
felzárkózva a francia kémia és fizika sikereihez, meghatározó jellegűvé válik a nemzetközi tudományos életben. 7 De térjünk ismét vissza a XVIII. század közepére, s olvassuk el a híres Daumas Histoire de la science e korszak szakirodalmát jellemző, önkritikus sorait: „Miközben a bányamérnököknek francia műszaki könyvek hiányában német tanulmányokat kell olvasniuk, a müveit nagyközönség, mely az ásványok és ércek iránt érdeklődik, svéd kémikusok és Rajnán-túli műszaki szakemberek műveit olvassa német kiadású fordításokban." 8 (Érdemes megjegyezni, hogy az École des Mines-be jelentkezőktől a rajzban és geometriában való jártasság mellett a német nyelv alapjainak ismeretét is megkövetelték.) A francia fordítások sorát J.Hellot, a párizsi pénzverde igazgatója nyitja meg 1750-ben Schlüter fémkohászati kézikönyvének kiadásával. 9 A gazdagon illusztrált Schlüter-mű a leíró jellegű kohászati művek két évszázados korszakának utolsó nagyhatású müve volt. A tudományos kémiára alapozott kohászattan első, s mindjárt klasszikus műveit a szászországi Gellert adta ki 1751-55 között 10 , s ezek már 1758-ban - Holbach szakszerű fordításában - megjelentek Párizsban is. 11 Ugyancsak Holbach adta ki franciául Henkel 12 és Wailerius 13 ásványtani, valamint J. G. Lechmann 14 bányászati müveit is. A vaskohászat iránti fokozott érdeklődést jelzi a két híres svéd tudós, az analitikus Bergman 15 és a polihisztor Swedenborg 16 e tárgyú műveinek francia kiadása. A már említett, a magyarországi bányavidékeket is beutazó Monnet két fordítását emelhetjük még itt ki: az egyik Cronstedt 17 ásványtana, a másik pedig Born Ignác 18 magyarországi ásványtani-bányászati-kohászati tapasztalatairól írott leveleinek gyűjteménye. Born híres amalgamációs eljárását ismertető művét egy évvel megjelenése után már franciául is kiadják. 19 A külföldi tanulmányutakra küldött fiatal szakemberek részletes és szakszerű beszámolói igen nagy hatással voltak a kialakuló francia műszaki értelmiségre: egyrészt követendő például szolgáltak, másrészt nélkülözhetetlen műszaki-gazdasági kézikönyvként hasznosíthatták. Egyetlen példával szemléltetnénk ezt, a korra oly jellemző kiadványtípust: G. Jars európai tanulmányútjain szerzett tapasztalatait és gyűjtött adatait három vaskos kötetben adják ki 1774-81 között. 20 Alaposságát jelzi, hogy csupán a magyarországi bányászattal-kohászattal kétszáz oldalt meghaladó terjedelemben foglalkozik. Részletesen ismerteti - elsősorban - a Selmecbányái ércbányászatot, ércelőkészítést és kohászatot, a magas színvonalon álló gépi berendezésekkel együtt. Ezt a müvet a néhány év múlva alapított École des Mines-ben évekig tankönyvként használták, s Európa-szerte hosszú időn át, mint klasszikus művet tartották számon. 21 (1777-85 között négy kötetben németül is megjelent.) 22 Az önálló francia bányászati-kohászati szakirodalom első művei szinte kizárólag vaskohászattal, a kőszénnek a vaskohászatban való felhasználásával és a szénbányászattal foglalkoztak. 1757-ben az Enciklopédia „kohók" (Forges) címszó alatt közli Bouchu tanulmányát, 23 melyet öt esztendő múlva egy Réaumur-értekezés kiadása, 24 valamint Bouchu és Courtivron közös, vasolvasztással foglalkozó műve követ. 25 Egyidőben, 1770-ben jelenik meg G. Jars 26 és Genssane 27 értekezése a kőszénnek fémek olvasztására való felhasználhatóságáról. Megemlítjük még Berthollet, Monge és Vandermonde 28 vasgyártással foglalkozó tanulmányait is. A szénbányászat kérdéseit rendszerbe foglaló, első nemzetközi hatású művet Morand akadémikus adta közre 1769 és 1779 között hat folio kötetben. 29 Genneté a kőszéntelepek kutatásáról jelentet meg hasznos könyvecskét 1774-ben. 30 Hellot, 31 majd Dietrich, a francia bányászat egyik kiemelkedő vezető egyénisége ír összefoglaló munkát Franciaország bányászatának-kohászatának helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. 32 1780-ban Monnet kiadja - Guettard-ra\ közösen végzett kutatásainak eredményét - Franciaország ásványtani-földtani leírását, részletes térképekkel együtt. 33 (Az ásványtani-földtani szakirodalom területéről csak a legkiemelkedőbbek nevét említjük: Buffon, Romé Deíisle, Faujas de Saint-Fond, Sage stb.)
